2010. augusztus 16., hétfő

A PRÓFÉTA SZAVAI A KERESKEDÉSRŐL


A föld átengedi néktek gyümölcseit, és szükséget nem
szenvedtek, ha tudjátok, kezeteket miként töltsétek meg.
A föld adományainak cseréjével lelitek meg a bőséget és megelége-
dést.
Hanem ha a cserében nem szeretet és testvéri igazságosság van, akkor
egyeseket kapzsiságba, másokat éhezésbe hajt.
Amikor ti, a tengerek, földek, szőlőskertek munkásai, a piacon talál-
koztok a takácsokkal, a fazekasokkal és azokkal, akik a fűszerszámokat ösz-
szegyűjtik,
Idézzétek meg a föld uralkodó szellemét, hogy jelenjék meg közötte-
tek, és szentelje meg mérlegeiteket, és a mércét, mely értéket értékkel össze-
vet.
És ne tűrjétek el, hogy kereskedéstekben részt vegyenek az üres kezű-
ek, akik munkátokért csupán szavakkal fizetnek.
Az ilyen embernek mondjátok azt:
- Jöjj velünk a földekre, vagy menj ki testvéreinkkel a tengerre, és vesd
ki hálódat;
- Mert a föld és a tenger hozzád ugyanoly bőkezű lesz, mint mihoz-
zánk.
És ha eljönnek az énekesek, a táncosok és a fuvolajátékosok, az ő por-
tékájukból is vásároljatok.
Mert ők is gyümölcsöket és fűszerszámokat gyűjtenek, és amit elébe-
tek hoznak, habár álmokból formáltatott is, öltözteti és táplálja lelketeket.
És mielőtt eltávoztok a piacról, gondoskodjatok arról, hogy senki se
induljon útjára üres kézzel.

Kahlil Gibran