A HUN PÁNCÉL TITKA

Egyre újabb, a hunokhoz kapcsolódó leletek kerülnek elő a mai Kína területéről. Nemrégen a régi főváros, Hszian mellől feltárult egy hun páncél.

A modern Hszian az ókorban a Csangan nevet viselte. A leghíresebb régészeti lelőhelye Csin Si Huangdi császár agyaghadserege, melyet a világ nyolcadik csodájának emlegetnek. A kínai kutatók máig kutatják a helyet, ahonnan egyre több, eddig ismeretlen lelet kerül elő.

a forrás és a teljes cikk ide kattintva!

ÚJ HUNGARIKUMOK

A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter Ópusztaszeren.

Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett.

A politikus kifejtette: Puskás Ferenc életművét azért tartották fontosnak, mert a sportolót a világ minden részén ismerik, és teljesítményét Magyarországgal azonosítják.

Kassai Lajos a magyar hagyományőrzés kiemelkedő személyisége, az íjászat újjáteremtésén fáradozik, amely a magyar identitásban, gondolkodásmódban rendkívül fontos szerepet tölt be.

A gyulai kolbász is felkerült a listára, a hagyományos ízvilágot megjelenítő élelmiszer és annak elkészítési módja is hungarikum.

Szintén hungarikumnak minősül már a szikvíz, a magyar találmányt ugyanis jól ismerik a határokon túl is.

A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.

FORRÁS ÉS A TELJES CIKK

CSODAHELYEK MAGYARORSZÁGON

Hazánk olyan csomópontokat rejt, melyek ősidők óta különleges hatást gyakorolnak testre és lélekre. Íme, a legnépszerűbb gyógyító helyek.

Ahogyan világszerte, hazánkban is ismertek azok a hagyományok, melyek már a kereszténység előtti korokban is ismert és nagy tiszteletben tartott, gyógyító, mágikus helyekről számolnak be. Őseink is hittek abban, hogy a földfelszínt olyan láthatatlan energiavonalak hálózzák be, melyek metszéspontjain pozitív erők összpontosulnak, nem véletlen, hogy egykor számos szertartás helyszínéül szolgáltak, és egy-egy templomnak is ezek a csomópontok adtak otthont. A következő három hazai, gyógyító kirándulóhely a mai napig a legnépszerűbb zarándokhelynek számít

FORRÁS ÉS A TELJES ANYAG ITT!

MIT EVETT A MAGYAR?

A Kárpát-medence területét egészen a 18. század végéig nagyjából 2/3 részben erdőségek borították, a maradék területen pedig ártéri gazdálkodás folyt. Tanyákon, pusztákon, vízpartok mentén, az akkori élelmiszerbázisok közvetlen közelében élt az ország lakossága is. Kellőképpen tisztázott tény az úgynevezett erdő- és mezőélés, valamint a halászat jelentősége az akkori táplálkozásban. Az országban a 19. századi nagy vízrendezési munkákig rengeteg a vadvíz, ezernyi tó, zsombék, nádas, morotva és hatalmas erdőségek váltják egymást. A paraszti népesség asztalán is nagy hányadban szerepelnek a halfogásból, gomba- és tojásgyűjtögetésből szerzett ételek. 

A TELJES CIKK ÉS FORRÁS ITT!

ZRÍNYI TITOKZATOS HALÁLA

Ezen a napon, vagyis november 18-án halt meg Zrínyi Miklós, költő, hadvezér, aki a horvát bán méltóságot viselte. Sajnos, mai napig nem tudjuk, hogyan halt meg valójában a 17. század legnagyobb magyar hadvezére, mert az erre vonatkozó források hiányosak.

A hazai történészek mindegyike váltig állítja, hogy Zrínyi vadászbaleset áldozata lett, hivatkoznak Bethlen Miklós beszámolójára, aki állítólag szemtanúja volt az esetnek. Ha azonban elővesszük a feljegyzést, kiderül, hogy Bethlen nem látta a balesetet, már csak a következményekkel szembesült, vagyis csak az erdőben haldokló Zrínyit és mások történeteit foglalta össze. Mi történt a kursaneci erőben 1664. November 18-án?

FORRÁS ÉS A TELJES CIKK: ALFAHÍR,  O.B.

TIZENEGY BÖLCS IDÉZET TENDZIN GJACOTÓL

1.A legfontosabb dolog az életben az emberek egymás iránt megmutatkozó szeretete. E nélkül senki nem érheti el a valódi boldogságot. És ha boldogabb életet akarunk, boldogabb családot, boldogabb szomszédokat és boldogabb országot, akkor elég az embert leginkább jellemző képességre, a szeretetre figyelni. Ha a földön élő hatmilliárd ember mind milliomossá válna, belső értékeik fejlesztése nélkül akkor sem élnének tartós boldogságban, békében. Ahhoz szeretetre van szükség, s a szeretet érzése fejleszthető.

ÉS A TÖBBIEK IDE KATTINTVA

TITKOLT MAGYAR TÖRTÉNELEM

Tudnod.kell | 2013.11.12.

Vörös vihar Théba felett- Miért tilos erről beszélni is akadémikusi körökben?
( részlet)
” A Pantokrátor-képről, melyet Vörös Győző egyiptológus megtalált és bemutatott, az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így a benne lévő feliratok és képek is ebből a korból valók. Kiderült közben az is, hogy ezek a ma koptnak mondott keresztényeket akkor anakorétáknak nevezték, akik – számtalan vélemény szerint – az eredeti Krisztus-hit követői voltak. Ezeknek a vezetője volt (állítólag) az a thébai Szent Pál, aki az ottani fehér-szerzetesek rendjét megalapította. Aligha véletlen viszont az, hogy a fehér csuhás magyar Pálos rend megalapítója, Boldog Özséb éppen róla nevezte el a magyar pálos (pilisi) rendet.

FORRÁS ÉS A TELJES CIKK IDE KATTINTVA!

A KELETI NÉPEK: SZÁLKA EURÓPA SZEMÉBEN

A magyarok ellen megnyilvánuló évszázados európai ellenségességben, minden bizonnyal a keleti népek ellen érzett tudatalatti rasszista előítéletek jelentős szerepet játszották.

Keleti népek: hunok, avarok, magyarok

A IV. és az V. században a keletről érkezett lovas műveltségű hunok mély lelki traumát okoztak ellenfeleiknek. Könnyedén térdre kényszerítették a kor két európai nagyhatalmát, a Kelet-Római Birodalmat (Bizáncot) és a Nyugat-Római Birodalmat, de a harcias germán népeket, a gótokat, a gepidákat, a vandálokat, a frankokat és a burgundokat is.

Atilla, a hun uralkodó (tengrikút hunul) jóságos és kegyelmes volt a legyőzött népekkel. Meghagyta földjüket, politikai és vallási intézményeiket és a királyaikkal barátsági szerződést kötött. Udvarában több tucat kisebb-nagyobb hatalmú germán király és fejedelem tartózkodott. A rómaiakkal ellentétben a hunok a legyőzött ország lakosságát nem vitték el rabszolgának, hanem meghagyták szabadságukat. A dekadens Római Birodalom az V. századi fennmaradását a hunoknak köszönhette. A római császároknak hun testőrsége volt és a legütőképesebb légiókat hun segédcsapatokból állították össze, melyeket Atilla bocsátott a császár rendelkezésére. Hun segítség nélkül a Római Birodalom már régen összeomlott volna, a sorozatos germán támadások következtében. A kereszténnyé vált Római Birodalomban azonban a főpapok nagy része beleértve a pápát, veszélyesnek tekintette a pogány hunok befolyását a növekedésnek induló fiatal keresztény egyház számára.

A TELJES ANYAGOT ITT TALÁLJÁTOK!

KAZAH LOVAS HARCOS SÍRJA

Egy középkori harcos sírja tárult fel a Kazahsztán északkeleti részén, Pavlodar körzetben. A nemesi származású férfi a kimak törzsszövetséghez tartozott.

Páratlan emlékek

A régészek ásatást végeztek Pavlodar körzetben lévő Kenzsekol falu közelében és egy harcos sírját sikerült megtalálni, aki az első becslések alapján a 10-12. század között élt. Az ásatás során feltárult a harcos és lovának a csontváza, nyílhegyek, bronz övcsatok, és faedények.

A sírból előkerült egy fanyereg, amely nagy érdeklődést váltott ki a régészek köréből. Ennek az oka, hogy nagyon ritkán kerülnek elő fa tárgyak a sztyeppei sírokból. A lelet alapján a régészek jobban megismerhetik a kimak lószerszámokat és a középkori harcosok felszerelését.

Fejlett építészet

A harcos temetkezési helyét gondosan építették meg, napon szárított vályogtéglával rakták ki. Hasonló építkezési módot találtak más híres lovas népek sírjaiban - nyilatkozta Timur Szmagulov, régész. A jellegzetes építkezési mód egyben arra is bizonyítékot szolgáltat, hogy a kimakok fejlett építészeti ismeretekkel rendelkeztek.

Mongóliából az Irtishez

A kimak kaganátus a 9-11. század között létezett a mai Kazahsztán területén. Erről a türk eredetű törzsről a kínai krónikák azt írták, hogy a mai Mongólia északnyugati részén éltek és a 7. század elején és a türk birodalomhoz tartoztak. Amikor a keleti türk kagnátust a kínaiak felszámolták, akkor sokan vándoroltak nyugatra. Így tettek a kimakok is, akik egészen az Irtis-folyó medencéjéig jutottak el, ahol megtelepedtek. A kimakok önállóságához jelentősen hozzájárult a térség egyik nagyhatalmának, az ujgurnak az összeomlása 840-ben, ezután a mai Kazahsztán északkeleti és középső területén önálló kánságot hoztak létre, Imakija központtal. A kimakok majdnem kétszáz éven át uralták a közép-ázsiai sztyeppe részeit. A 11. században a terjeszkedő karahanidák foglalták el és egységesítették a közép-ázsiai lovas népeket. A kazakok a kimakokat is ősüknek tekintik, akiknek az öröksége a kipcsakokban élt tovább.

 FORRÁS: ALFAHÍR, O.B-

IQ teszt és az indiánok

Miután a tudósok kidolgozták az IQ tesztet, világszerte elkezdtek felméréseket végezni, hogy ki hogyan teljesít. A tesztet elvégezték gyerekeken, felnőtteken, szegényeken, gazdagokon, városiakon, vidékieken, stb.

Volt olyan eset, amikor kifejezetten annak érdekében töltették ki a tesztet, hogy majd az összegzésnél megállapítsák, hogy a különböző embercsoportok hogyan teljesítenek.
Amikor egy már-már kihalófélben lévő szűk indiáncsoportra került a sor, különös dolog történt. Ahogy kézhez kapták a tesztet, elkezdték egymást közt megbeszélni. Ekkor a felügyelő azonnal közbelépett:
- A tesztet nem szabad egymással megbeszélni és senki nem segíthet a másiknak. Mindenki csak magára számíthat! - harsogta fennhangon.
Erre az indiánok nagyon dühösek lettek, és az egyikőjük felkiáltott:
- Nem az a fontos, hogy én vagyok az okosabb vagy a testvérem! Csak az számít, hogy együtt mire vagyunk képesek!

A mai önző világunkban már gyerekkorunktól kezdve arra vagyunk nevelve, hogy csak az egyéni teljesítmény számít. Az iskolában, a sportban, a munkában csak az számít, hogy egyénileg hogyan teljesítünk! Pedig ez helytelen látásmód. Az valóban fontos, hogy tisztában legyünk egyéni képességeinkkel, de Isten minket társas lénynek teremtett. Szükségünk van egymásra, mert csak csapatban tudunk eredményesek lenni. Ehhez pedig olyan erények szükségesek, melyek már nem divatosak pl. alázat, önfegyelem stb.
A versengés kapzsiságot, büszkeséget és szeretetlenséget okoz. Lássuk be, hogy szükségünk van egymásra, és az ehhez szükséges erények alapja a szeretet.

TÁLTOSOK, SÁMÁNOK

A Sámán szó nem közvetlenül magyar eredetű. A szó maga tunguz eredetű, jelentése: Tudó Ember. A magyarság a Bön (Böön), vagy Kám szót használta a Tudó Emberekre. (A Bön szavunk később kicsit módosult, Bün, majd később Bűn szóra. Miért is? Egyrészt a nyelv fejlődése miatt, másrészt valahogyan meg kellett a keresztény egyháznak bélyegeznie ezt a hitvilágot valló embereket, így ők lettek a bönösök (bűnösök). A hazatérő magyarságnak nem volt szava a bűnre, mivel tudta, hogy nem létezik bűn) De mit is tud ez az ember, amitől ő tudó lett? Az abszolút tudás birtokosa. Ismeri az életet és ismeri a halált. Számára a véletlen nem létező dolog. Tudja, hogy minden, ami körülöttünk történik, oka van és ezt az okot képes feltárni.

A Sámán emellett a természet papja, de ennek ellenére nem épít magának templomot kőből vagy fából. Neki maga az Atya épített templomot majd Erdőnek nevezte el. Az Erdőben minden egyes fa egy csoda. Képes a hozzá forduló emberben bármikor harmóniát, és egészséget teremteni, képes elvinni minden bánatunkat és a helyébe örömöt hozni. A Sámán mindennapi életéhez szükséges dolgait is az Erdő adja. Ha valamire szüksége van, előre megköszönve kéri Földanyától, elveszi amennyire szüksége van, de semmivel sem többet, majd amikor már nincs szüksége az adott dologra, visszaviszi, majd újra megköszöni.

IDE KATTINTVA A TELJES CIKK!

A TÍZEZRES BANKJEGY

Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az osztálynak, majd megkérdi a tanulókat:

“Ki szeretné ezt a bankjegyet?” minden gyerek felemeli a kezét. Összegyűri a kezében a pénzt, majd újból felteszi a kérdést az osztálynak: “Továbbra is szeretnétek?” a kezek ismét az égbe emelkednek. A professzor eldobja a gyűrött bankjegyet, majd ráugrik és eltapossa, ezután újból megkérdi: “Még mindig akarjátok a pénzt?” a gyerekek újból jelentkeznek egytől egyig.
A professzor ekkor így szól: ”

TOVÁBB A TÖRTÉNETHEZ ÉS A FORRÁSHOZ

HAGYOMÁNYŐRZÉS VAGY SZITTYA BIZNISZ?

Az őstörténettel foglalkozó hagyományőrzést napjainkban jó szándékú, de sok kárt is okozó amatőrök, valamint gagyit gyártó üzletemberek uralják, pedig Európában több jó példát is láthatunk a szerepjáték és az úgynevezett életmód-rekonstrukció szétválasztására – mondja lapunknak Igaz Levente történész, hagyományőrző, a közelmúltban az Akadémián zajlott magyar őstörténeti konferencia előadója. A Nemzeti Íjászszövetség elnökével Barantáról, turanizmusról és a tudóstársdalom felelősségéről is beszélgettünk.

TOVÁBB A TELJES CIKKRE

MIKES KELEMEN

1761. október 2-án halt meg a törökországi Rodostóban (ma: Tekirdag) Mikes Kelemen, Rákóczi fejedelem egyik leghűségesebb embere, akinek száműzetésben írott levelei az újkori irodalomtudomány becses alkotásai közé tartoznak.

Szabadság mindenáron

Mikes a székelyföldi Zágonban született 1690-ben. Apja, Mikes Pál korán csatlakozott a Habsburg-ellenes vonalhoz és Thököly Imre pártjára állt. Amikor felkelésük elbukott, és menekülni kényszerült, a nemesembert a havasalföldi vajda elfogatta és kiadta a Habsburgoknak, akik 1770-ben kivégezték. A fiatal Mikessel nem apja, hanem nevelők foglalkoztak, a református hitű ifjút Boér Ferenc áttérítette a katolikus hitre. Hazaszeretét azonban nem tudták elnémítani, és a fiú apjához hasonlóan tenni akart a magyar szabadságért, ezért korán csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez. 1707-ben a fejedelem apródja lett és ezt követően egész életében követte a nagyságos fejedelmet.  

A menekülők sorsa

Amikor a szabadságharc elbukott és 1711-ben Károlyi Sándor vezetésével a maradék katonák Majténynál letették a fegyvert, a fejedelem távozni kényszerült hazájából, vele tartott Mikes Kelemen is, vállalva urával a száműzetést. Előbb Lengyelországban éltek, majd 1713-tól 1717-ig Franciaország fővárosában, Párizsban időztek. Mikes ekkor megtanult franciául és megismerkedett a nyugati irodalommal. A bujdosók végül az Oszmán Birodalomban találtak végső menedékre, ahová III. Ahmed szultán meghívására érkeztek. Akkor még Rákóczi és hívei bizakodtak abban, hogy megszerezve a porta támogatását, egy új háborút lehet indítani a Habsburgok ellen, de a harcban megfáradt török diplomácia végül is a béke mellett döntött és 1718-ban az osztrákokkal aláírt megállapodás kiábrándította a magyar szabadságért küzdőket. A bujdosók több török városban is megfordultak, ellátogattak a fővárosba, Sztambulba, majd 1720-tól Rodostóban kaptak helyet, a Márvány-tenger partján.

Negyven év levelekben

Mikes Kelemen Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át szemtanúja volt az emigráció mindennapi életének. Egy nem létező, gr. P. E. nevű, Konstantinápolyban élő nénjéhez címzett leveleket, amelyben beszámolt a rodostói magyarok mindennapjairól. Ahogyan a fejedelem, ő sem látta meg többé szeretett hazáját, Rákóczi halála után 1741-ben kérvényezte hazatérését, de Mária Terézia ezt elutasította. Egyetlen egyszer került közel ismét hazájához, 1738 - 39-ben, Rákóczi József vállalkozása kapcsán követségbe ment a moldvai vajdához, akkor legalább Erdély határára vethetett egy pillantást. Amíg a magyar emigránsok sokan voltak, addig pezsgő élet folyt Rodostóban. Az évek alatt azonban sorra haltak meg a szabadságharcosok, 1735-ben Rákóczi fejedelem is eltávozott az élők sorából. (A fejedelem utolsó óráiról és szenvedéseiről Mikes a 112. levelében számolt be.) Mikes rodostói tartózkodása idején főleg francia vallási és szépirodalmi műveket fordított magyarra, fő műve azonban a Törökországi levelek, melyet 1717-től, a Drinápolyba való érkezésétől egészen 1758-ig írt. A közel negyven éves időszak alatt 207 levél keletkezett. A nagy irodalmárt 1761. október 2-án érte utol a végzet, pestisjárványban halt meg.

Forrás:

OB

alfahir.hu

Szeptember 29. Szent Mihály napja

Szent Mihály-napi hagyományok

E nappal kezdődött az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, ami Katalin napjáig (november 25.) tartott. Ez a nap a gazdasági év fordulója. A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba. Ezért ekkor számoltatták el, szegődtették újra a pásztorokat, ekkor fizették ki őket. Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani: "Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske". A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. A természeti változások napja: megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak zöme a víz fenekére húzódnak. Tovább a forráshoz:

SZENT-GYÖRGYI ALBERT

120 éve született Szent-Györgyi Albert

2013. szeptember 16.

1893. szeptember 16-án Budapesten született nagyrápolti Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.

forrás és továbbiak: Történelemportál

és még érdekességek Róla ide kattintva !

Huun-Huur-Tu - Live / ez nagyon súlyos, hallgassátok!

A magyarság eredetéről: ez egy nagyon fontos írás!

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak!!!

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: “eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs.” Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére. Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadása szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.

IDE KATTINTVA A TELJES ANYAG!

TÖRÖK, TATÁR...

Egy rendkívül érdekes anyagot találtam Nektek: nem könnyű olvasmány, de érdemes rákattintani a bejegyzés alján!

         " Az idegen megszállóknak, uralkodóknak, és hazaáruló kiszolgálóinak nem állt érdekében, hogy megengedjék a valóságos történelmünk kutatását és tanítását.
Az idegen rendszerek nem tűrhettek meg egy erős és egységes nemzeti öntudattal és a saját hagyományos történelmi tudatával rendelkező magyar nemzetet.
Az idegen megszálló hatalmak által ránk erőszakolt rendszerek fenntartása és a magyarság szellemi leigázása érdekében erőlködtek történelmünk meghamisításán, hogy nemzeti öntudatunkat elsorvasszák és ellenállásunkat megtörjék.
Ezt tették a Habsburgok 1849 után, ezt folytatták a 2. világháború után az ún. “kommunista” rendszer alatt, és még ma is ez folyik a jelenlegi kommunista-utód rendszer alatt.

A tatár és török támadások okainak vizsgálata kiderítette, hogy ezeket a magyar királyság irányításába való idegen beavatkozások váltották ki. A tatárok és törökök elleni háborúk nem magyar érdekeket szolgáltak, hanem főleg nyugatiakat, elsősorban vatikáni és Habsburg érdekeket."

Forrás: emberiség.hu   - ide kattintva a teljes cikk!

Zeller

A zeller olyan, mint a csontok. Ezek erősíti a csontokat. A csontok kalciumot tartalmaznak. Ez a zöldség is sok kalciumot tartalmaz. Ha nincs elég kalcium az étrendedben, a szervezet kivonja a csontokból és emiatt csontjaid meggyengülnek. A Zeller megerősíti a csontvázat.

A zellert sokan a modern konyha “mostohagyermekének” tartják: kevesen kedvelik, és gyakran csak azért veszik a háziasszonyok, hogy a húslevest ízesítsék vele – és ahogy megfőtt, gyorsan ki is dobják. Pedig ezt a zöldséget változatosan felhasználhatjuk, ráadásul nagyon kedvező hatása van a szervezetünkre is.A zeller meglehetősen háttérbe szorított zöldségféle: kevesen használják ki variálható és jellegzetes ízét, azt pedig még kevesebben tudják, hogy a növény nagyon jó hatással van a szervezetünkre is.

Immunerősítő és afrodiziákum

A zeller erősítő hatását már az ókori görögök is ismerték , igazán népszerűvé azonban a 17. században vált, amikor a francia király szeretője rendszeresen feltálaltatta az uralkodónak, állítva, hogy a zeller erősíti a nemi vágyat és férfiúi teljesítóképességet.
A zeller nagyon kedvezően hat a veseműködésre, gyakran alkalmazzák emésztési panaszok, étvágytalanság illetve általános erőtlenség esetén. A zeller csökkenti a vércukor-szintet is, sőt, még az étvágyat is csökkenti. Tápanyagai, illóolajai pedig segíthetnek a túlzott idegeskedés leküzdésében.
A zeller gazdag rostokban és ballasztanyagokban, nagyobb mennyiségben tartalmaz kálciumot, káliumot, nátriumot, magnéziumot, vasat és több vitamint is. Mivel a kalóriatartalma igen alacsony – fajtától függően 6-20 kcal van 100 grammban – kitűnő eledel lehet fogyókúrázóknak, is. A zellert – különösen a zöld szárból facsart, friss levet – felhasználhatják azok is, akik lugosítani akarják a szervezetüket: a zellerben található ásványi anyagok ugyanis kiegyensúlyozó hatással vannak a vér sav-lúg egyensúlyára.

Gyógyhatása:

A zeller gyógyhatása akkor érvényesül legjobban, ha nyers állapotban fogyasztjuk. Tele van ugyanis szerves anyagokkal, sókkal, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a vér savtalanításához. De legnagyobb értéke a szerves nátrium tartalma, amely jelenlétében hatékonyabb a kalcium felszívódása. A vér sav és lúg tartalmának összhangja akkor bomlik meg, ha a táplálékunk hosszabb ideig többnyire fehérje, tömény keményítő, vagy tömény szénhidrát, illetve a közönséges fehér vagy barna cukor. A zeller-lé rövid idő alatt egyensúlyba hozza a vér sav-lúg tartalmát. Ha ez nem történik meg, egész sor tünet jelentkezhet vagy betegség, alakulhat ki.

Pikkelysömör, ekcéma

Allergiára

Hörgők és tüdő-tisztító

Idegnyugtató, hiperaktivitás ellen

Vérmérgezés ellen

Vízhajtó

Étvágycsökkentő

Gyógyszer a hőség ellen

Sűrűvérűség ellen

Forrás: Isten patikája

ROVÁSÍRÁS

Nos, ez egy olyan megközelítés, melyet mindenkinek ajánlhatok a gyorsabb megértés, memorizálás érdekében!

POGÁCSA

Lin-csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak az apáthoz a szerzetesek. – Mondd, apát! Mi az a tanítás, amely túlmutat Buddhán és az összes pátriárkán?

- Egy szezámmagos pogácsa- felelt azon nyomban Lin-csi, aztán nagy nyugalommal fürkészte szerzetesei arcát. A hívek zavartan fészkelődtek, majd az egyik megkérdezte.

- Tréfálsz, apát?

- Nem tréfálok, ez a valóság- állította Lin-csi, majd látva a szerzetesek tanácstalanságát, így folytatta. – A szezámmagos pogácsa valóban túlmutat Buddhán és a pátriárkák minden tanításán. A szezámmagos pogácsa semmit sem szimbolizál, pogácsa csupán, talányok és magyarázatok nélkül. Nem így a tanítás, mely tökéletlen mesterek tökéletlen szavaiból áll, s az utódok örökké ezeket magyarázzák. Hívek! Ha tökéletes tanításra vágytok, nézzétek meg jól a pogácsát! Ne vesződjetek többé szent könyvek betűivel, ne kínlódjatok szikkadt agyú mesterekkel, ne erőlködjetek, ne akarjátok érteni az írást. Vessétek el az írott hagyományt, vessétek el a példát. Nem ezekben van a teljesség, a megnyugvás. A Tanítás harsogó hívság, a szezámmagos pogácsa a csendes valóság- szólt Lin-csi apát, s már sarkon fordult volna, amikor utána szólt az egyik tanítvány.

- Mester! Téged se hallgassunk ezután?

- Akik a pogácsa valóságos természetét már föltárták, kiálltak minden próbát- válaszolt az apát. – Azok felém se nézzenek többé! De akik még nem tudják, mennyire terhes minden titok, minden tudás, és akik még nem tudják, hogy nem érdemes az Úton cipelni mást, csak egyetlen szem szezámmagos pogácsát, azok kolostoromban megvárhatják, míg lekopik róluk a sok régi okosság. Akkor aztán ők is mehetnek tovább- válaszolt szerzeteseinek Lin-csi apát, kolostorában, a Huo-to folyó partján.

A SZENT JOBB

Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek.Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték-

A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob.

Így vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.

Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771 április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A Szent Jobb történetének megbecsülésekben bővelkedo idoszaka a két világháború közti évekre tehető. Ennek is kiemelkedő eseménye volt az 1938-as esztendo. Még 1937 októberében a Magyar Katolikus Püspöki Kar elfogadta a "kettős szentév" programját, amely a 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének tervét tartalmazza. Amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését - a Szent István jubileumi évet -, elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István királyunkról, és ez alkalomból a Szent Jobbot körülhordozzák az országban.Az ünnepségsorozat nyitó rendezvényét május 30-án, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus bezárását követően rendezték.

A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig.Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját.

Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, melynek létrejöttét néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el nagy királyunk ereklyéjét, mely azóta is látogatható. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint Pannonhalmán tízezrek fogadták a Nemzeti Ereklyét megilletődve és áhítattal.1989-től ismét évről évre elindul Szent István napján a könyörgő körmenet.

Cékla, a ki nem használt erő

A cékla gyógyhatásai: vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere folyamatait szabályozza, valamint tumorsejtek szaporodását gátló hatása is van. A céklát főként salátaként, ételkiegészítőként fogyasztják - sajnos nagyon kis mennyiségben - a növény gyógyhatása kevéssé ismert. Igaz, a népi gyógyászatban régóta vérképzőnek tartották. A huszadik századi orvosok babonának tartották, mígnem klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a népi megfigyelés igaz. 

Mivel kiderült, hogy a céklalé valóban segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében. Alfréd Vogel svájci gyógynövényszakértő szerint a céklalé kiváló influenza és hűlés elleni szer, ezen túlmenően sikeresen alkalmazható a nyirokrendszer daganataiban, a magas vérnyomás kezdeti stádiumaiban, valamint vakbél irritációja esetén. 1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki dr. Ferenczi Sándor felfedezése, aki állatkísérletekben megfigyelte, hogy a cékla vörös festékanyaga - a betain - tumorellenes hatású. A humánkísérletekben, a kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után. 

Az ajánlott dózis: naponta 1 liter frissen préselt vagy centrifugált lé, három hónapon keresztül, megszakítás nélkül. (Ebben az esetben a céklát nem szabad megfőzni!) Természetgyógyászok felhívják a figyelmet, hogy nem minden céklalé azonos minőségű. A lékúrára alkalmas cékla biológiai termesztésű, ahol a talajt nem kezelték nitráttartalmú műtrágyával, s leveleit folyamatosan éri napfény. A földben lévő gyökérgumója magába szívja a talajban található értékes ásványi sókat: a kalciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, vasat, rezet, ként, jódot, bórt, lítiumot, stronciumot. 
A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i.e. 4000) településről származik. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a főniciaiak nagy mennyiségben termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését. 

Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót- Ezenkívül a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai "bőrgyógyászatban" mitesszerek, pattanások és korpásodás ellen is javasolták és javasolják ma is. 

AUGUSZTUS 15: NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA

Szent István felajánlja a Koronát a magyarok Nagyasszonyának - Kiss Sándor szobrász alkotása, Pásztó

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. E nap egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (hozzáteszem, ezt "Magyarok Nagyasszonya" néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarságunk). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik – nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet –, ez Szép Magyarhon egyházi évének egyik nagy ünnepi időszaka. 

A hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyari földön a „Boldogasszony” nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya (Emese) iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében. 

Székesfehérvárott, első Szent Királyunk és az Udvar előtt Gellért püspök egy alkalommal a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről beszélt. Az Érdy-kódex írja, hogy Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé. Tehát Szent István királyunk felajánlása óta Szűz Mária lett nekünk, magyaroknak a legfőbb oltalma. A koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állnak. 

Nagyboldogasszony napjára vonatkozó népi regula: Ha a "nagyasszony" fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két asszony köze (augusztus 15. - szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Az ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dobos, ne essen bele a zsizsik. 
/ a Cogito ergo Hun nyomán /

A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL

Görgey Arthur síremléke
(fotó: Legeza Dénes István)

1849 augusztusában, a magyar szabadságharc katonai összeomlása után az utolsó használható haderő Görgei Artúr majd 30 ezer főt számláló hadserege volt. Görgeinek nem sok választása maradt: vagy az osztrákok (Haynau), vagy az oroszok (Paszkievics) előtt teszi le a fegyvert, vagy szélnek ereszti katonáit. Ez utóbbi lépéstől a déli magyar hadsereg felbomlásának szörnyű képe rettentette vissza – joggal. Haynautól nem sok jót várhatott, míg az oroszok legalább a fegyvert letevők életét garantálták.

Az osztrákok előtt való meghódolást úgy értelmezhette volna a külvilág, hogy egy törvénytelen lázadás bukott el, a lázadók pedig meghódoltak a törvényes uralkodó előtt. Az oroszok előtti – feltétel nélküli – fegyverletétel mást üzent; azt, hogy Európa két legerősebb katonai hatalmának seregeivel szemben nincs mód további fegyveres ellenállásra, mert csak értelmetlen tömeges pusztulás az eredmény.

1849. augusztus 13-án az ekkorra már teljhatalommal felruházott Görgei Artúr – Kossuth Lajos augusztus 11-én lemondott a kormányzóelnöki tisztségről is – Világosnál letette a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt, jelezve ezzel azt is, hogy nem ad fel semmit a forradalom és szabadságharc eszméiből.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség