A MAGYAROK ŐSVALLÁSA

A bűbáj rokonyai: bön, bükű, bögű, és a vu.

Ahogyan sok népnek, úgy például a tibetieknek is a buddhizmus felvétele előtt megvolt a saját hite amelyet bön-nek neveztek. A bőn hagyományt aztán később a buddhizmus rendszerezte.... Az általánosan elfogadott nézet szerint a bön vallás egy olyan természeti hit, életfilozófia volt, melynek sok eleme hasonlóságot mutat az ősi táltos hagyományokkal. „A nemzetközi szakirodalomban az ősi, szkíta-hun vallást sámánizmusnak nevezik. A Kínában élő mongol nyelvészek szerint a sámán elnevezés egy kései tudományos műszó, melyet a tunguzok szellemi vezető után ráhúztak minden népre, szerintük az eredeti ősvallást bükünek vagy bögünek hívhatták, mely rokon a mongol böge, szellemi vezető, mágus, vagy éppen a magyar bűbáj, vagyis varázslatos szóval. A külföldi orientalista nyelvészek továbbá azt is állítják, hogy a kínaiak varázslónőre alkalmazott „vu” szava és maga a varázslási praktikák mind az íjfeszítő, szkíta-hun népektől származott." Őseinknek a természettudományokban járatos, tudós, gyógyító táltosaik voltak.
TOVÁBB A TELJES CIKKRE

ZENEI CSEMEGE

Sztyepanida Boriszova / Szibéria -Jakutföld -Szaha Köztársaság/ sámánasszony

LEHET-E JURTÁBAN ÉLNI?

Egy magyar család a fejébe vette, hogy távol fog élni a várostól, szinte teljesen önellátó életmódra fog berendezkedni. Első alkalommal "rendes" házban lakva vágtak bele kezdeményezésükbe, de a bérleti szerződésük hamar lejárt, így költözködniük kellett. Ez véglegesítette bennük azt a szándékot, hogy ne béreljenek újból házat, hanem együttélve ténylegesen is a természettel, jurtákat húzzanak fel.

Erről a kezdeményezésükről még nem készített filmet az OzoneNetwork, önellátó életmódjukról azonban már igen. 

IDE KATTINTVA A CIKK ÉS A KÉP-VIDEO LINKEK

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR

Eredetileg Csoma Sándor 1784.03.29.-én született Székelyföldön. Apja idősebb Csoma Sándor, székely határőr. Anyja Getse Krisztina (tibeti nyelven a „Gese" szellemi vezetőt jelent. Nagyenyedi diák évei alatt már leginkább a történelem és a nyelvészet érdekli. Végére akar járni a finn-lap és a hun-török rokonság kérdésének. Főiskola után 3 éves ösztöndíjat kap egy angol alapítványtól a Göttingai Egyetemre. Tizenhárom élő ás holt nyelvet ismert már. Több magas állást is felkínáltak neki, de mindet visszautasítja; készül a nagy utazásra. Harmincöt évesen 1819.szeptember 23-án gyalogosan hagyja el az országot. Sajnos az akkori angol titkosszolgálat már Göttingiában felfigyel rá. Csoma eredetileg Oroszországon át akar Mongóliába eljutni. Konstantinápoly kikötőjében pestis járvány miatt nem tud partra szállni. Pedig ide is a magyarok őstörténetével foglalkozó arab írások miatt jön. Így tovább hajózik az egyiptomi Alexandriába. Itt tanul arabul és régi írásokat tanulmányoz. Aztán itt is kitör a pestis, így kénytelen Ciprusra, majd Libanonba, végül Bagdadba menni. Itt váratlanul egy angol „utazó" – valójában titkos ügynök – összeismerkedik vele és pénzt ad neki, hogy egy karavánnal eljusson Perzsiáig. Megtanul perzsául, hozzájut perzsa nyelvű iratokhoz is, a helyiek Szkander Bég néven említik.
A FOLYTATÁS IDE KATTINTVA

AMIT MÉG ÉRDEMES ELOLVASNI: