ROVÁSÍRÁS

Nos, ez egy olyan megközelítés, melyet mindenkinek ajánlhatok a gyorsabb megértés, memorizálás érdekében!

POGÁCSA

Lin-csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak az apáthoz a szerzetesek. – Mondd, apát! Mi az a tanítás, amely túlmutat Buddhán és az összes pátriárkán?

- Egy szezámmagos pogácsa- felelt azon nyomban Lin-csi, aztán nagy nyugalommal fürkészte szerzetesei arcát. A hívek zavartan fészkelődtek, majd az egyik megkérdezte.

- Tréfálsz, apát?

- Nem tréfálok, ez a valóság- állította Lin-csi, majd látva a szerzetesek tanácstalanságát, így folytatta. – A szezámmagos pogácsa valóban túlmutat Buddhán és a pátriárkák minden tanításán. A szezámmagos pogácsa semmit sem szimbolizál, pogácsa csupán, talányok és magyarázatok nélkül. Nem így a tanítás, mely tökéletlen mesterek tökéletlen szavaiból áll, s az utódok örökké ezeket magyarázzák. Hívek! Ha tökéletes tanításra vágytok, nézzétek meg jól a pogácsát! Ne vesződjetek többé szent könyvek betűivel, ne kínlódjatok szikkadt agyú mesterekkel, ne erőlködjetek, ne akarjátok érteni az írást. Vessétek el az írott hagyományt, vessétek el a példát. Nem ezekben van a teljesség, a megnyugvás. A Tanítás harsogó hívság, a szezámmagos pogácsa a csendes valóság- szólt Lin-csi apát, s már sarkon fordult volna, amikor utána szólt az egyik tanítvány.

- Mester! Téged se hallgassunk ezután?

- Akik a pogácsa valóságos természetét már föltárták, kiálltak minden próbát- válaszolt az apát. – Azok felém se nézzenek többé! De akik még nem tudják, mennyire terhes minden titok, minden tudás, és akik még nem tudják, hogy nem érdemes az Úton cipelni mást, csak egyetlen szem szezámmagos pogácsát, azok kolostoromban megvárhatják, míg lekopik róluk a sok régi okosság. Akkor aztán ők is mehetnek tovább- válaszolt szerzeteseinek Lin-csi apát, kolostorában, a Huo-to folyó partján.

A SZENT JOBB

Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek.Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték-

A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob.

Így vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.

Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771 április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A Szent Jobb történetének megbecsülésekben bővelkedo idoszaka a két világháború közti évekre tehető. Ennek is kiemelkedő eseménye volt az 1938-as esztendo. Még 1937 októberében a Magyar Katolikus Püspöki Kar elfogadta a "kettős szentév" programját, amely a 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének tervét tartalmazza. Amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését - a Szent István jubileumi évet -, elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István királyunkról, és ez alkalomból a Szent Jobbot körülhordozzák az országban.Az ünnepségsorozat nyitó rendezvényét május 30-án, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus bezárását követően rendezték.

A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig.Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját.

Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, melynek létrejöttét néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el nagy királyunk ereklyéjét, mely azóta is látogatható. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint Pannonhalmán tízezrek fogadták a Nemzeti Ereklyét megilletődve és áhítattal.1989-től ismét évről évre elindul Szent István napján a könyörgő körmenet.

Cékla, a ki nem használt erő

A cékla gyógyhatásai: vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere folyamatait szabályozza, valamint tumorsejtek szaporodását gátló hatása is van. A céklát főként salátaként, ételkiegészítőként fogyasztják - sajnos nagyon kis mennyiségben - a növény gyógyhatása kevéssé ismert. Igaz, a népi gyógyászatban régóta vérképzőnek tartották. A huszadik századi orvosok babonának tartották, mígnem klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a népi megfigyelés igaz. 

Mivel kiderült, hogy a céklalé valóban segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében. Alfréd Vogel svájci gyógynövényszakértő szerint a céklalé kiváló influenza és hűlés elleni szer, ezen túlmenően sikeresen alkalmazható a nyirokrendszer daganataiban, a magas vérnyomás kezdeti stádiumaiban, valamint vakbél irritációja esetén. 1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki dr. Ferenczi Sándor felfedezése, aki állatkísérletekben megfigyelte, hogy a cékla vörös festékanyaga - a betain - tumorellenes hatású. A humánkísérletekben, a kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után. 

Az ajánlott dózis: naponta 1 liter frissen préselt vagy centrifugált lé, három hónapon keresztül, megszakítás nélkül. (Ebben az esetben a céklát nem szabad megfőzni!) Természetgyógyászok felhívják a figyelmet, hogy nem minden céklalé azonos minőségű. A lékúrára alkalmas cékla biológiai termesztésű, ahol a talajt nem kezelték nitráttartalmú műtrágyával, s leveleit folyamatosan éri napfény. A földben lévő gyökérgumója magába szívja a talajban található értékes ásványi sókat: a kalciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, vasat, rezet, ként, jódot, bórt, lítiumot, stronciumot. 
A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i.e. 4000) településről származik. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a főniciaiak nagy mennyiségben termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését. 

Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót- Ezenkívül a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai "bőrgyógyászatban" mitesszerek, pattanások és korpásodás ellen is javasolták és javasolják ma is. 

AUGUSZTUS 15: NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA

Szent István felajánlja a Koronát a magyarok Nagyasszonyának - Kiss Sándor szobrász alkotása, Pásztó

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. E nap egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (hozzáteszem, ezt "Magyarok Nagyasszonya" néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarságunk). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik – nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet –, ez Szép Magyarhon egyházi évének egyik nagy ünnepi időszaka. 

A hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyari földön a „Boldogasszony” nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya (Emese) iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében. 

Székesfehérvárott, első Szent Királyunk és az Udvar előtt Gellért püspök egy alkalommal a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről beszélt. Az Érdy-kódex írja, hogy Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé. Tehát Szent István királyunk felajánlása óta Szűz Mária lett nekünk, magyaroknak a legfőbb oltalma. A koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állnak. 

Nagyboldogasszony napjára vonatkozó népi regula: Ha a "nagyasszony" fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két asszony köze (augusztus 15. - szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Az ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dobos, ne essen bele a zsizsik. 
/ a Cogito ergo Hun nyomán /

A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL

Görgey Arthur síremléke
(fotó: Legeza Dénes István)

1849 augusztusában, a magyar szabadságharc katonai összeomlása után az utolsó használható haderő Görgei Artúr majd 30 ezer főt számláló hadserege volt. Görgeinek nem sok választása maradt: vagy az osztrákok (Haynau), vagy az oroszok (Paszkievics) előtt teszi le a fegyvert, vagy szélnek ereszti katonáit. Ez utóbbi lépéstől a déli magyar hadsereg felbomlásának szörnyű képe rettentette vissza – joggal. Haynautól nem sok jót várhatott, míg az oroszok legalább a fegyvert letevők életét garantálták.

Az osztrákok előtt való meghódolást úgy értelmezhette volna a külvilág, hogy egy törvénytelen lázadás bukott el, a lázadók pedig meghódoltak a törvényes uralkodó előtt. Az oroszok előtti – feltétel nélküli – fegyverletétel mást üzent; azt, hogy Európa két legerősebb katonai hatalmának seregeivel szemben nincs mód további fegyveres ellenállásra, mert csak értelmetlen tömeges pusztulás az eredmény.

1849. augusztus 13-án az ekkorra már teljhatalommal felruházott Görgei Artúr – Kossuth Lajos augusztus 11-én lemondott a kormányzóelnöki tisztségről is – Világosnál letette a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt, jelezve ezzel azt is, hogy nem ad fel semmit a forradalom és szabadságharc eszméiből.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Dobó István arca

Vasárnap 14 órakor került sor Dobó István arcrekonstrukciójának leleplezésére Bugacon a II. Ősök Napja hagyományőrző rendezvényen. Az egri hős hiteles ábrázolása először a Történelemportálon tekinthető meg.

Dobó István neve leginkább Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényéből ismert. A kalandos életutat bejárt Dobó István 1572-ben, 70 éves korában hunyt el. A történeti leírások alapján testét a ruszkai (ma Dobóruszka, Szlovákia) családi birtokon, a helyi templomban helyezték örök nyugalomra. A templom azonban a századok során többször átépült és kibővült, a sír pontos helye idővel feledésbe merült.

Néhány évvel ezelőtt Dobóruszka település és az egri Dobó István Vármúzeum együttműködésével (szlovák részről a Tőketerebesi Örökségvédelmi Hivatal szakfelügyeletével) hosszas kutatás után sikerült meglelni Dobó István sírját a dobóruszkai templomban. Hogy valóban az ő sírját és csontjait találták meg, azt régészeti és antropológiai vizsgálatok is alátámasztották. A csontokat 2008-ban ünnepélyes keretek között újra eltemették a dobóruszkai templomban.

Dobó Istvánról sajnos nem maradt fenn hiteles ábrázolás az utókor számára. Talán a fia, Dobó Ferenc által később készíttetett síremlék fedőlapján szereplő ábrázolást tekinthetjük többé-kevésbé valóságalapúnak, ám ez nem dönthető el a jelenlegi ismereteink alapján. Kérdéses, hogy rendelkezésére állt-e a fedőlapot készítő mesternek egy kellő pontosságú rajz vagy festmény, amelyet mintaként használhatott fel, vagy csupán a családtól kapott néhány információ (például a szakállról és hajviseletről, keskeny vagy széles arca legyen-e, kiugró vagy piszébb orra stb.) alapján dolgozhatott. Az a tény azonban, hogy sikerült rálelni a sírra és benne Dobó koponyájára, lehetőséget teremtett arra, hogy hiteles, tudományos alapú arcrekonstrukció készülhessen az egri várkapitányról.

A Magyar–Turán Alapítvány élt a lehetőséggel, és a Gárdonyi Géza-emlékév tiszteletére, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárával (MTM ET) együttműködve arcot adtak a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom közötti küzdelmek egyik legismertebb szereplőjének.

A tudományos alapú arcrekonstrukciót az embertani tár specialistája, Kustár Ágnes, valamint Balikó András szobrászművész készítették. A jelenleg ismert legpontosabb metódussal, az úgynevezett szobrászi vagy plasztikus arcrekonstrukció módszerével dolgoztak, mely során egyenesen a koponya másolatára építették vissza az arcot.

Dobó István arcrekonstrukciója

Dobó István arcrekonstrukciója

Felmerülhet kérdésként, hogy mennyire pontos egy ilyen arcrekonstrukció. Nyilvánvalóan még a szobrászi arcrekonstrukció készítésnek is megvannak a korlátai. Így például a tápláltsági állapot nem mondható meg a koponyából, vagyis nem tudni, hogy a rekonstrukció alanya jó húsban volt-e vagy esetleg szikárabb felépítéssel rendelkezett? Ilyenkor a rekonstrukció készítője az átlagos tápláltsági állapotot alapul véve formázza meg az arcot. Hasonlóan problematikus a „bőréletkor”, az öregedés ábrázolása. A ráncok tipikus megjelenési helye ugyan kiolvasható a visszaépített arcból, ám az már egyénileg változó (és a csontokból meg nem mondható), kinek mely életkorban mennyire megereszkedett, ráncos a bőre. A rekonstruktőr a mimikai ráncok kidolgozásánál ezért az adott életkorra általánosan jellemző szintet feltételezve jár el.

Mégis mennyire lehet precíz a rekonstrukció, illetve van-e lehetőség a módszer hitelességének az ellenőrzésére? A pontosság és hitelesség ellenőrzésére azon igazságügyi személyazonosítási, illetve bűnügyi esetek kapcsán van lehetőség, melyeknél lehetőség nyílt a koponya alapján rekonstruált arc fényképpel vagy egyéb hiteles ábrázolással való összehasonlítására. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a szakszerűen rekonstruált arc, ha nem is mutat minden apró részletében száz százalékos egyezést az eredetivel, de ahhoz a felismerhetőség határán belül hasonló. Ezért kijelenthető, hogy az arcrekonstrukció készítése, bár módszere részben művészet, mert igénybe veszi a szobrászi tudást és formaérzéket, alapvetően mégis egzakt, tudományos alapokon nyugvó módszer. Alkalmas arra, hogy a koponyák alapján újra megelevenedhessen előttünk a múltban élt emberek arca, köztük most Dobó Istváné.

Forrás: Történelemportál