2013. december 21., szombat

A HUN PÁNCÉL TITKA


Egyre újabb, a hunokhoz kapcsolódó leletek kerülnek elő a mai Kína területéről. Nemrégen a régi főváros, Hszian mellől feltárult egy hun páncél.
pancelA modern Hszian az ókorban a Csangan nevet viselte. A leghíresebb régészeti lelőhelye Csin Si Huangdi császár agyaghadserege, melyet a világ nyolcadik csodájának emlegetnek. A kínai kutatók máig kutatják a helyet, ahonnan egyre több, eddig ismeretlen lelet kerül elő.

2013. december 20., péntek

ÚJ HUNGARIKUMOK


A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter Ópusztaszeren.
Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett.
A politikus kifejtette: Puskás Ferenc életművét azért tartották fontosnak, mert a sportolót a világ minden részén ismerik, és teljesítményét Magyarországgal azonosítják.
Kassai Lajos a magyar hagyományőrzés kiemelkedő személyisége, az íjászat újjáteremtésén fáradozik, amely a magyar identitásban, gondolkodásmódban rendkívül fontos szerepet tölt be.
A gyulai kolbász is felkerült a listára, a hagyományos ízvilágot megjelenítő élelmiszer és annak elkészítési módja is hungarikum.
Szintén hungarikumnak minősül már a szikvíz, a magyar találmányt ugyanis jól ismerik a határokon túl is.
A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.

2013. december 19., csütörtök

CSODAHELYEK MAGYARORSZÁGON


Hazánk olyan csomópontokat rejt, melyek ősidők óta különleges hatást gyakorolnak testre és lélekre. Íme, a legnépszerűbb gyógyító helyek.
Ahogyan világszerte, hazánkban is ismertek azok a hagyományok, melyek már a kereszténység előtti korokban is ismert és nagy tiszteletben tartott, gyógyító, mágikus helyekről számolnak be. Őseink is hittek abban, hogy a földfelszínt olyan láthatatlan energiavonalak hálózzák be, melyek metszéspontjain pozitív erők összpontosulnak, nem véletlen, hogy egykor számos szertartás helyszínéül szolgáltak, és egy-egy templomnak is ezek a csomópontok adtak otthont. A következő három hazai, gyógyító kirándulóhely a mai napig a legnépszerűbb zarándokhelynek számít
FORRÁS ÉS A TELJES ANYAG ITT!

2013. december 18., szerda

MIT EVETT A MAGYAR?

A Kárpát-medence területét egészen a 18. század végéig nagyjából 2/3 részben erdőségek borították, a maradék területen pedig ártéri gazdálkodás folyt. Tanyákon, pusztákon, vízpartok mentén, az akkori élelmiszerbázisok közvetlen közelében élt az ország lakossága is. Kellőképpen tisztázott tény az úgynevezett erdő- és mezőélés, valamint a halászat jelentősége az akkori táplálkozásban. Az országban a 19. századi nagy vízrendezési munkákig rengeteg a vadvíz, ezernyi tó, zsombék, nádas, morotva és hatalmas erdőségek váltják egymást. A paraszti népesség asztalán is nagy hányadban szerepelnek a halfogásból, gomba- és tojásgyűjtögetésből szerzett ételek. 

A TELJES CIKK ÉS FORRÁS ITT!