NEPÁLI MAGAROK

Pár éve magyar TV-sek jártak NEPÁL-ban. Ők odamentek, ahova a nagymagyar kutató. Kőrösi-Csoma Sándor nem tudott beutazni 175 éve, mert mindenki előtt le volt zárva a határ. Mivel a Magar és a Nepáli-Magar hasonlósága között csak egy „Y” az eltérés, ezért érdemes volt utánajárni, létezik-e bármi más hasonlóság. A nyugat-nepáli KHÁM-MAGAR-okat keresték meg,mivel ők őrizték meg leginkább azt az ősi életmódot, amit elődeink alakítottak ki évezredekkel ezelőtt.
IDE KATTINTVA A FORRÁS ÉS A TELJES CIKK

BÁLINT NAPJA

A keresztény szentek sorába iktatott Bálint ókeresztény vértanú volt, aki meggyógyította a hozzá forduló betegeket, pogányt és keresztényt egyaránt. Később ismerünk egy passau-i gyógyítót, akit szintén Bálintnak nevezték, ő különleges keresztjével gyógyított.

Hazánkban már korán nagy népszerűségnek örvendett a februári közepi időpont, elképzelhető, hogy egy ősi, azóta feledésbe merült magyar kultuszt gyakoroltak ezen a napon, így őrizték meg őseink táltos hagyományukat keresztény köntösben.

FORRÁS: ALFAHÍR, O.B. - IDE KATTINTVA A TELJES CIKK

NAGYON SÚLYOS - A KÖNNYŰ MŰFAJBAN

Természetesen az íj nem marad el...

Nagyszerű videó került fel a tegnapi nap folyamán a YouTube-ra. Részlet a Rambo c. filmből, kicsit másként. Sylvester Stallone magyarhangja Gáti Oszkár, az elhangzó vers Nagy László: Ki viszi át a szerelmet? című műve.

alfahir.hu

GRÓF BATTHYÁNY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA

Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke 1807. február 10-én született

Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke 1807. február 10-én született. Életrajza közismert, de kevesen tudják róla, hogy ő kezdte el szervezni az önálló magyar honvédséget, az ő munkájának köszönhető, hogy a sebtében, régi sorezredekből, nemzetőrökből, honvédekből létrejött Magyar Haderő szeptember 29-én Pákozdnál győzelmet arathatott, mely dátumot 1992-ig a Magyar Honvédelem Napja-ként ünnepeltük.

FORRÁS-BŐVEBBEN:RICHPOI HÍREK

WOTH IMRE A SZENT KORONÁRÓL

Egy értékes beszámoló a Szent Korona múltjáról, jelenéről s jövőjéről.

ADALÉK A TATÁRJÁRÁSRÓL

Míg a nyugati-európai országok és a pápai udvar szövetség megkötéséről tárgyalt a mongol királyságokkal, addig a magyarokat távol akarták tartani a keleti rokonnépektől. Valószínűleg attól tartottak, hogyha IV. Béla megállapodik Batu, majd Berke kánnal, akkor együttesen megrohanhatják Európa nyugati felét és a kis királyságok mongol és magyar fennhatóság alá kerülnek.

Az 1241-1242-es kelet-európai tatárjárást követően a pápaság máris követet indított a mongol kánok udvarába, hogy megtudakolja, hogyan lehetne megnyerni az ottani uralkodók jóindulatát. IV. Ince azonban elkövetett egy nagy diplomáciai hibát, dölyfösségében azt követelte Güjük, mongol nagykántól, hogy térjen át a keresztény hitre. Ezt a mongol uralkodó nem tudta mire vélni, nem értette a kérést. Ezért ő, az akkori világ leghatalmasabb ura azt üzente, hogyha a pápa meg akar hódolni, akkor küldje el követeit.
FORRÁS ÉS A TELJES CIKK / O.B. /

VÁLASZTÁS A DUNA JEGÉN

1458. január 24-én közfelkiáltással, a köznemesség és a főnemesség közös döntésével Hunyadi Mátyást királlyá választották. Ez az esemény azért emlékezetes a magyar történelemben, mert a nemzet tagjai egységesen döntöttek úgy, hogy Hunyadi János kisebb fia legyen királyuk.  

Előkészületek sora

Pillantsunk vissza, hogy mi történt jó fél évezreddel korábban. A Budán és Pesten polgárok és köznemesek, de még az utca népe is nagy izgalommal várta, hogy kire esik az országnagyok választása. Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály nagy sereget toborzott, biztos akart lenni abban, hogy unokaöccse kapja meg ezt a címet.

TOVÁBB: KLIKK A FORRÁSHOZ

ELHAZUDOTT MAGYAR TÖRTÉNELEM: KÖTELEZŐ OLVASMÁNY!

     "A magyarok három hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe: 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok, majd 895-ben Árpád népe. Végül az 1200-as években a jászok és a kunok is elfoglalják a kárpát-medencei területeiket.

Ugyanabból a törzsszövetségből származnak, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézetűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk."

A magyarság eredetét bizonyító történelmünk a monarchia politikájának része volt! Ezek szerint őseink az Ural-hegységen átkelve halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A szlávoktól tanulták a földművelést, állattartást.  Attilának kutya szarva volt, fosztogatott és embervért ivott.

Ez a nézet ma is tartja magát a hivatalos tudományos körökben. Nem rendítette meg a hatalmukat féltő tudósokat az sem, hogy a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket, mert a modern genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy nincs rokonság a két nép között.

Kiszely István magyarságkutató megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék.

FORRÁS, A TELJES CIKK ÉS VIDEOK IDE KATTINTVA

VADÁSZÓ SÓLYOM - FEJKAMERÁVAL

Suzanne Kane, a Haverfordi Főiskola kutatója egy nemrég publikált tanulmányához fejre szerelhető kamerával látott el sólymokat, hogy így vizsgálja vadászati szokásaikat. A felvételek döbbenetesek.

FORRÁS: ALFAHIR

A MAGYARSÁG ŐSI GYÓGYMÓDJAI

A ráolvasás azon az ősi tudáson alapszik, hogy minden kimondott szónak teremtő ereje van. 
„.. S kezdetben vala az ige."

Már gondolatainkkal is teremtünk, segítjük egy esemény, érzés létrejöttét, megvalósulását, de a kimondott szó még erősebb.

Megigéz, igéz szavainknak az ige az alapja, szótöve, tehát nyelvünk tökéletesen kifejezi ezt a felfogást. Igével, igézéssel tehát el lehet távolítani a nem megfelelő, ártó erőket, így a betegséget is.

A TELJES CIKK IDE KATTINTVA!

410 ÉVE HALT MEG NÁDASDY FERENC

BUDA 3D-BEN: MILYEN VOLT A FÉNYKOR?

Vajon milyen volt Buda Mátyás király korában? Amikor ez volt az Itálián kívüli reneszánsz fellegvára? Néhány fiatal gondolt egyet és megrajzolta, majd filmre vitte. December 4-én 11-kor nyílt meg a Budai Várban, a Nemzeti Táncszínház épületében a 3D Past mozi, amelyben negyedóránként játsszák majd az alkotást. A térhatású filmet a Budapesti Műszaki Egyetem és a Szabadkai Főiskola diákjai kezdték készíteni még tavaly. A céljuk az volt, hogy bemutassák, milyen volt Mátyás vára a király halálakor, 1490-ben.


IDE KATTINTVA A RÉSZLETEK!

A HUN PÁNCÉL TITKA

Egyre újabb, a hunokhoz kapcsolódó leletek kerülnek elő a mai Kína területéről. Nemrégen a régi főváros, Hszian mellől feltárult egy hun páncél.

A modern Hszian az ókorban a Csangan nevet viselte. A leghíresebb régészeti lelőhelye Csin Si Huangdi császár agyaghadserege, melyet a világ nyolcadik csodájának emlegetnek. A kínai kutatók máig kutatják a helyet, ahonnan egyre több, eddig ismeretlen lelet kerül elő.

a forrás és a teljes cikk ide kattintva!

ÚJ HUNGARIKUMOK

A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter Ópusztaszeren.

Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett.

A politikus kifejtette: Puskás Ferenc életművét azért tartották fontosnak, mert a sportolót a világ minden részén ismerik, és teljesítményét Magyarországgal azonosítják.

Kassai Lajos a magyar hagyományőrzés kiemelkedő személyisége, az íjászat újjáteremtésén fáradozik, amely a magyar identitásban, gondolkodásmódban rendkívül fontos szerepet tölt be.

A gyulai kolbász is felkerült a listára, a hagyományos ízvilágot megjelenítő élelmiszer és annak elkészítési módja is hungarikum.

Szintén hungarikumnak minősül már a szikvíz, a magyar találmányt ugyanis jól ismerik a határokon túl is.

A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.

FORRÁS ÉS A TELJES CIKK

CSODAHELYEK MAGYARORSZÁGON

Hazánk olyan csomópontokat rejt, melyek ősidők óta különleges hatást gyakorolnak testre és lélekre. Íme, a legnépszerűbb gyógyító helyek.

Ahogyan világszerte, hazánkban is ismertek azok a hagyományok, melyek már a kereszténység előtti korokban is ismert és nagy tiszteletben tartott, gyógyító, mágikus helyekről számolnak be. Őseink is hittek abban, hogy a földfelszínt olyan láthatatlan energiavonalak hálózzák be, melyek metszéspontjain pozitív erők összpontosulnak, nem véletlen, hogy egykor számos szertartás helyszínéül szolgáltak, és egy-egy templomnak is ezek a csomópontok adtak otthont. A következő három hazai, gyógyító kirándulóhely a mai napig a legnépszerűbb zarándokhelynek számít

FORRÁS ÉS A TELJES ANYAG ITT!

MIT EVETT A MAGYAR?

A Kárpát-medence területét egészen a 18. század végéig nagyjából 2/3 részben erdőségek borították, a maradék területen pedig ártéri gazdálkodás folyt. Tanyákon, pusztákon, vízpartok mentén, az akkori élelmiszerbázisok közvetlen közelében élt az ország lakossága is. Kellőképpen tisztázott tény az úgynevezett erdő- és mezőélés, valamint a halászat jelentősége az akkori táplálkozásban. Az országban a 19. századi nagy vízrendezési munkákig rengeteg a vadvíz, ezernyi tó, zsombék, nádas, morotva és hatalmas erdőségek váltják egymást. A paraszti népesség asztalán is nagy hányadban szerepelnek a halfogásból, gomba- és tojásgyűjtögetésből szerzett ételek. 

A TELJES CIKK ÉS FORRÁS ITT!

ZRÍNYI TITOKZATOS HALÁLA

Ezen a napon, vagyis november 18-án halt meg Zrínyi Miklós, költő, hadvezér, aki a horvát bán méltóságot viselte. Sajnos, mai napig nem tudjuk, hogyan halt meg valójában a 17. század legnagyobb magyar hadvezére, mert az erre vonatkozó források hiányosak.

A hazai történészek mindegyike váltig állítja, hogy Zrínyi vadászbaleset áldozata lett, hivatkoznak Bethlen Miklós beszámolójára, aki állítólag szemtanúja volt az esetnek. Ha azonban elővesszük a feljegyzést, kiderül, hogy Bethlen nem látta a balesetet, már csak a következményekkel szembesült, vagyis csak az erdőben haldokló Zrínyit és mások történeteit foglalta össze. Mi történt a kursaneci erőben 1664. November 18-án?

FORRÁS ÉS A TELJES CIKK: ALFAHÍR,  O.B.

TIZENEGY BÖLCS IDÉZET TENDZIN GJACOTÓL

1.A legfontosabb dolog az életben az emberek egymás iránt megmutatkozó szeretete. E nélkül senki nem érheti el a valódi boldogságot. És ha boldogabb életet akarunk, boldogabb családot, boldogabb szomszédokat és boldogabb országot, akkor elég az embert leginkább jellemző képességre, a szeretetre figyelni. Ha a földön élő hatmilliárd ember mind milliomossá válna, belső értékeik fejlesztése nélkül akkor sem élnének tartós boldogságban, békében. Ahhoz szeretetre van szükség, s a szeretet érzése fejleszthető.

ÉS A TÖBBIEK IDE KATTINTVA

TITKOLT MAGYAR TÖRTÉNELEM

Tudnod.kell | 2013.11.12.

Vörös vihar Théba felett- Miért tilos erről beszélni is akadémikusi körökben?
( részlet)
” A Pantokrátor-képről, melyet Vörös Győző egyiptológus megtalált és bemutatott, az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így a benne lévő feliratok és képek is ebből a korból valók. Kiderült közben az is, hogy ezek a ma koptnak mondott keresztényeket akkor anakorétáknak nevezték, akik – számtalan vélemény szerint – az eredeti Krisztus-hit követői voltak. Ezeknek a vezetője volt (állítólag) az a thébai Szent Pál, aki az ottani fehér-szerzetesek rendjét megalapította. Aligha véletlen viszont az, hogy a fehér csuhás magyar Pálos rend megalapítója, Boldog Özséb éppen róla nevezte el a magyar pálos (pilisi) rendet.

FORRÁS ÉS A TELJES CIKK IDE KATTINTVA!

A KELETI NÉPEK: SZÁLKA EURÓPA SZEMÉBEN

A magyarok ellen megnyilvánuló évszázados európai ellenségességben, minden bizonnyal a keleti népek ellen érzett tudatalatti rasszista előítéletek jelentős szerepet játszották.

Keleti népek: hunok, avarok, magyarok

A IV. és az V. században a keletről érkezett lovas műveltségű hunok mély lelki traumát okoztak ellenfeleiknek. Könnyedén térdre kényszerítették a kor két európai nagyhatalmát, a Kelet-Római Birodalmat (Bizáncot) és a Nyugat-Római Birodalmat, de a harcias germán népeket, a gótokat, a gepidákat, a vandálokat, a frankokat és a burgundokat is.

Atilla, a hun uralkodó (tengrikút hunul) jóságos és kegyelmes volt a legyőzött népekkel. Meghagyta földjüket, politikai és vallási intézményeiket és a királyaikkal barátsági szerződést kötött. Udvarában több tucat kisebb-nagyobb hatalmú germán király és fejedelem tartózkodott. A rómaiakkal ellentétben a hunok a legyőzött ország lakosságát nem vitték el rabszolgának, hanem meghagyták szabadságukat. A dekadens Római Birodalom az V. századi fennmaradását a hunoknak köszönhette. A római császároknak hun testőrsége volt és a legütőképesebb légiókat hun segédcsapatokból állították össze, melyeket Atilla bocsátott a császár rendelkezésére. Hun segítség nélkül a Római Birodalom már régen összeomlott volna, a sorozatos germán támadások következtében. A kereszténnyé vált Római Birodalomban azonban a főpapok nagy része beleértve a pápát, veszélyesnek tekintette a pogány hunok befolyását a növekedésnek induló fiatal keresztény egyház számára.

A TELJES ANYAGOT ITT TALÁLJÁTOK!

KAZAH LOVAS HARCOS SÍRJA

Egy középkori harcos sírja tárult fel a Kazahsztán északkeleti részén, Pavlodar körzetben. A nemesi származású férfi a kimak törzsszövetséghez tartozott.

Páratlan emlékek

A régészek ásatást végeztek Pavlodar körzetben lévő Kenzsekol falu közelében és egy harcos sírját sikerült megtalálni, aki az első becslések alapján a 10-12. század között élt. Az ásatás során feltárult a harcos és lovának a csontváza, nyílhegyek, bronz övcsatok, és faedények.

A sírból előkerült egy fanyereg, amely nagy érdeklődést váltott ki a régészek köréből. Ennek az oka, hogy nagyon ritkán kerülnek elő fa tárgyak a sztyeppei sírokból. A lelet alapján a régészek jobban megismerhetik a kimak lószerszámokat és a középkori harcosok felszerelését.

Fejlett építészet

A harcos temetkezési helyét gondosan építették meg, napon szárított vályogtéglával rakták ki. Hasonló építkezési módot találtak más híres lovas népek sírjaiban - nyilatkozta Timur Szmagulov, régész. A jellegzetes építkezési mód egyben arra is bizonyítékot szolgáltat, hogy a kimakok fejlett építészeti ismeretekkel rendelkeztek.

Mongóliából az Irtishez

A kimak kaganátus a 9-11. század között létezett a mai Kazahsztán területén. Erről a türk eredetű törzsről a kínai krónikák azt írták, hogy a mai Mongólia északnyugati részén éltek és a 7. század elején és a türk birodalomhoz tartoztak. Amikor a keleti türk kagnátust a kínaiak felszámolták, akkor sokan vándoroltak nyugatra. Így tettek a kimakok is, akik egészen az Irtis-folyó medencéjéig jutottak el, ahol megtelepedtek. A kimakok önállóságához jelentősen hozzájárult a térség egyik nagyhatalmának, az ujgurnak az összeomlása 840-ben, ezután a mai Kazahsztán északkeleti és középső területén önálló kánságot hoztak létre, Imakija központtal. A kimakok majdnem kétszáz éven át uralták a közép-ázsiai sztyeppe részeit. A 11. században a terjeszkedő karahanidák foglalták el és egységesítették a közép-ázsiai lovas népeket. A kazakok a kimakokat is ősüknek tekintik, akiknek az öröksége a kipcsakokban élt tovább.

 FORRÁS: ALFAHÍR, O.B-

IQ teszt és az indiánok

Miután a tudósok kidolgozták az IQ tesztet, világszerte elkezdtek felméréseket végezni, hogy ki hogyan teljesít. A tesztet elvégezték gyerekeken, felnőtteken, szegényeken, gazdagokon, városiakon, vidékieken, stb.

Volt olyan eset, amikor kifejezetten annak érdekében töltették ki a tesztet, hogy majd az összegzésnél megállapítsák, hogy a különböző embercsoportok hogyan teljesítenek.
Amikor egy már-már kihalófélben lévő szűk indiáncsoportra került a sor, különös dolog történt. Ahogy kézhez kapták a tesztet, elkezdték egymást közt megbeszélni. Ekkor a felügyelő azonnal közbelépett:
- A tesztet nem szabad egymással megbeszélni és senki nem segíthet a másiknak. Mindenki csak magára számíthat! - harsogta fennhangon.
Erre az indiánok nagyon dühösek lettek, és az egyikőjük felkiáltott:
- Nem az a fontos, hogy én vagyok az okosabb vagy a testvérem! Csak az számít, hogy együtt mire vagyunk képesek!

A mai önző világunkban már gyerekkorunktól kezdve arra vagyunk nevelve, hogy csak az egyéni teljesítmény számít. Az iskolában, a sportban, a munkában csak az számít, hogy egyénileg hogyan teljesítünk! Pedig ez helytelen látásmód. Az valóban fontos, hogy tisztában legyünk egyéni képességeinkkel, de Isten minket társas lénynek teremtett. Szükségünk van egymásra, mert csak csapatban tudunk eredményesek lenni. Ehhez pedig olyan erények szükségesek, melyek már nem divatosak pl. alázat, önfegyelem stb.
A versengés kapzsiságot, büszkeséget és szeretetlenséget okoz. Lássuk be, hogy szükségünk van egymásra, és az ehhez szükséges erények alapja a szeretet.

TÁLTOSOK, SÁMÁNOK

A Sámán szó nem közvetlenül magyar eredetű. A szó maga tunguz eredetű, jelentése: Tudó Ember. A magyarság a Bön (Böön), vagy Kám szót használta a Tudó Emberekre. (A Bön szavunk később kicsit módosult, Bün, majd később Bűn szóra. Miért is? Egyrészt a nyelv fejlődése miatt, másrészt valahogyan meg kellett a keresztény egyháznak bélyegeznie ezt a hitvilágot valló embereket, így ők lettek a bönösök (bűnösök). A hazatérő magyarságnak nem volt szava a bűnre, mivel tudta, hogy nem létezik bűn) De mit is tud ez az ember, amitől ő tudó lett? Az abszolút tudás birtokosa. Ismeri az életet és ismeri a halált. Számára a véletlen nem létező dolog. Tudja, hogy minden, ami körülöttünk történik, oka van és ezt az okot képes feltárni.

A Sámán emellett a természet papja, de ennek ellenére nem épít magának templomot kőből vagy fából. Neki maga az Atya épített templomot majd Erdőnek nevezte el. Az Erdőben minden egyes fa egy csoda. Képes a hozzá forduló emberben bármikor harmóniát, és egészséget teremteni, képes elvinni minden bánatunkat és a helyébe örömöt hozni. A Sámán mindennapi életéhez szükséges dolgait is az Erdő adja. Ha valamire szüksége van, előre megköszönve kéri Földanyától, elveszi amennyire szüksége van, de semmivel sem többet, majd amikor már nincs szüksége az adott dologra, visszaviszi, majd újra megköszöni.

IDE KATTINTVA A TELJES CIKK!

A TÍZEZRES BANKJEGY

Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az osztálynak, majd megkérdi a tanulókat:

“Ki szeretné ezt a bankjegyet?” minden gyerek felemeli a kezét. Összegyűri a kezében a pénzt, majd újból felteszi a kérdést az osztálynak: “Továbbra is szeretnétek?” a kezek ismét az égbe emelkednek. A professzor eldobja a gyűrött bankjegyet, majd ráugrik és eltapossa, ezután újból megkérdi: “Még mindig akarjátok a pénzt?” a gyerekek újból jelentkeznek egytől egyig.
A professzor ekkor így szól: ”

TOVÁBB A TÖRTÉNETHEZ ÉS A FORRÁSHOZ

HAGYOMÁNYŐRZÉS VAGY SZITTYA BIZNISZ?

Az őstörténettel foglalkozó hagyományőrzést napjainkban jó szándékú, de sok kárt is okozó amatőrök, valamint gagyit gyártó üzletemberek uralják, pedig Európában több jó példát is láthatunk a szerepjáték és az úgynevezett életmód-rekonstrukció szétválasztására – mondja lapunknak Igaz Levente történész, hagyományőrző, a közelmúltban az Akadémián zajlott magyar őstörténeti konferencia előadója. A Nemzeti Íjászszövetség elnökével Barantáról, turanizmusról és a tudóstársdalom felelősségéről is beszélgettünk.

TOVÁBB A TELJES CIKKRE

MIKES KELEMEN

1761. október 2-án halt meg a törökországi Rodostóban (ma: Tekirdag) Mikes Kelemen, Rákóczi fejedelem egyik leghűségesebb embere, akinek száműzetésben írott levelei az újkori irodalomtudomány becses alkotásai közé tartoznak.

Szabadság mindenáron

Mikes a székelyföldi Zágonban született 1690-ben. Apja, Mikes Pál korán csatlakozott a Habsburg-ellenes vonalhoz és Thököly Imre pártjára állt. Amikor felkelésük elbukott, és menekülni kényszerült, a nemesembert a havasalföldi vajda elfogatta és kiadta a Habsburgoknak, akik 1770-ben kivégezték. A fiatal Mikessel nem apja, hanem nevelők foglalkoztak, a református hitű ifjút Boér Ferenc áttérítette a katolikus hitre. Hazaszeretét azonban nem tudták elnémítani, és a fiú apjához hasonlóan tenni akart a magyar szabadságért, ezért korán csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez. 1707-ben a fejedelem apródja lett és ezt követően egész életében követte a nagyságos fejedelmet.  

A menekülők sorsa

Amikor a szabadságharc elbukott és 1711-ben Károlyi Sándor vezetésével a maradék katonák Majténynál letették a fegyvert, a fejedelem távozni kényszerült hazájából, vele tartott Mikes Kelemen is, vállalva urával a száműzetést. Előbb Lengyelországban éltek, majd 1713-tól 1717-ig Franciaország fővárosában, Párizsban időztek. Mikes ekkor megtanult franciául és megismerkedett a nyugati irodalommal. A bujdosók végül az Oszmán Birodalomban találtak végső menedékre, ahová III. Ahmed szultán meghívására érkeztek. Akkor még Rákóczi és hívei bizakodtak abban, hogy megszerezve a porta támogatását, egy új háborút lehet indítani a Habsburgok ellen, de a harcban megfáradt török diplomácia végül is a béke mellett döntött és 1718-ban az osztrákokkal aláírt megállapodás kiábrándította a magyar szabadságért küzdőket. A bujdosók több török városban is megfordultak, ellátogattak a fővárosba, Sztambulba, majd 1720-tól Rodostóban kaptak helyet, a Márvány-tenger partján.

Negyven év levelekben

Mikes Kelemen Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át szemtanúja volt az emigráció mindennapi életének. Egy nem létező, gr. P. E. nevű, Konstantinápolyban élő nénjéhez címzett leveleket, amelyben beszámolt a rodostói magyarok mindennapjairól. Ahogyan a fejedelem, ő sem látta meg többé szeretett hazáját, Rákóczi halála után 1741-ben kérvényezte hazatérését, de Mária Terézia ezt elutasította. Egyetlen egyszer került közel ismét hazájához, 1738 - 39-ben, Rákóczi József vállalkozása kapcsán követségbe ment a moldvai vajdához, akkor legalább Erdély határára vethetett egy pillantást. Amíg a magyar emigránsok sokan voltak, addig pezsgő élet folyt Rodostóban. Az évek alatt azonban sorra haltak meg a szabadságharcosok, 1735-ben Rákóczi fejedelem is eltávozott az élők sorából. (A fejedelem utolsó óráiról és szenvedéseiről Mikes a 112. levelében számolt be.) Mikes rodostói tartózkodása idején főleg francia vallási és szépirodalmi műveket fordított magyarra, fő műve azonban a Törökországi levelek, melyet 1717-től, a Drinápolyba való érkezésétől egészen 1758-ig írt. A közel negyven éves időszak alatt 207 levél keletkezett. A nagy irodalmárt 1761. október 2-án érte utol a végzet, pestisjárványban halt meg.

Forrás:

OB

alfahir.hu

Szeptember 29. Szent Mihály napja

Szent Mihály-napi hagyományok

E nappal kezdődött az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, ami Katalin napjáig (november 25.) tartott. Ez a nap a gazdasági év fordulója. A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba. Ezért ekkor számoltatták el, szegődtették újra a pásztorokat, ekkor fizették ki őket. Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani: "Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske". A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. A természeti változások napja: megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak zöme a víz fenekére húzódnak. Tovább a forráshoz:

SZENT-GYÖRGYI ALBERT

120 éve született Szent-Györgyi Albert

2013. szeptember 16.

1893. szeptember 16-án Budapesten született nagyrápolti Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.

forrás és továbbiak: Történelemportál

és még érdekességek Róla ide kattintva !

Huun-Huur-Tu - Live / ez nagyon súlyos, hallgassátok!

A magyarság eredetéről: ez egy nagyon fontos írás!

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak!!!

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: “eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs.” Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére. Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadása szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.

IDE KATTINTVA A TELJES ANYAG!