ZENE ÉS EZOTÉRIA

A magyarság ősi hitvilága talán nem is tudatosan, de hatékonyan használta azokat a gyógyító technikákat, amellyel például elűzték a fáradtságot, megtisztították csakrájukat. Most megmutatjuk, hogyan!

A magyar néptánccal nagyszüleink, dédszüleink elűzték az aratás, hihetetlenül nehéz munkájával járó fáradtságot. Ilyenkor tartották az aratóbálokat, és a hajnaltól napnyugtáig tartó aratás után, egész éjjel mulattak. Megmutatta, hogy a népitáncnak, főleg a legényeseknek, szinte minden mozdulata egy-egy zodiákus jegynek felel meg, ezzel hozva harmóniába az energiákat, és a csettintésekkel, tapsolással, a lábak csapkodásával, kurjongatásokkal pedig kitűnően megtisztították a csakráikat, meridiánjaikat, bár valószínűleg, ezeknek nem voltak tudatában, de így óriási energiákat nyertek.

UGRÁS A TELJES CIKKRE

A MAGYAROK ŐSVALLÁSA

A bűbáj rokonyai: bön, bükű, bögű, és a vu.

Ahogyan sok népnek, úgy például a tibetieknek is a buddhizmus felvétele előtt megvolt a saját hite amelyet bön-nek neveztek. A bőn hagyományt aztán később a buddhizmus rendszerezte.... Az általánosan elfogadott nézet szerint a bön vallás egy olyan természeti hit, életfilozófia volt, melynek sok eleme hasonlóságot mutat az ősi táltos hagyományokkal. „A nemzetközi szakirodalomban az ősi, szkíta-hun vallást sámánizmusnak nevezik. A Kínában élő mongol nyelvészek szerint a sámán elnevezés egy kései tudományos műszó, melyet a tunguzok szellemi vezető után ráhúztak minden népre, szerintük az eredeti ősvallást bükünek vagy bögünek hívhatták, mely rokon a mongol böge, szellemi vezető, mágus, vagy éppen a magyar bűbáj, vagyis varázslatos szóval. A külföldi orientalista nyelvészek továbbá azt is állítják, hogy a kínaiak varázslónőre alkalmazott „vu” szava és maga a varázslási praktikák mind az íjfeszítő, szkíta-hun népektől származott." Őseinknek a természettudományokban járatos, tudós, gyógyító táltosaik voltak.
TOVÁBB A TELJES CIKKRE

ZENEI CSEMEGE

Sztyepanida Boriszova / Szibéria -Jakutföld -Szaha Köztársaság/ sámánasszony

LEHET-E JURTÁBAN ÉLNI?

Egy magyar család a fejébe vette, hogy távol fog élni a várostól, szinte teljesen önellátó életmódra fog berendezkedni. Első alkalommal "rendes" házban lakva vágtak bele kezdeményezésükbe, de a bérleti szerződésük hamar lejárt, így költözködniük kellett. Ez véglegesítette bennük azt a szándékot, hogy ne béreljenek újból házat, hanem együttélve ténylegesen is a természettel, jurtákat húzzanak fel.

Erről a kezdeményezésükről még nem készített filmet az OzoneNetwork, önellátó életmódjukról azonban már igen. 

IDE KATTINTVA A CIKK ÉS A KÉP-VIDEO LINKEK

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR

Eredetileg Csoma Sándor 1784.03.29.-én született Székelyföldön. Apja idősebb Csoma Sándor, székely határőr. Anyja Getse Krisztina (tibeti nyelven a „Gese" szellemi vezetőt jelent. Nagyenyedi diák évei alatt már leginkább a történelem és a nyelvészet érdekli. Végére akar járni a finn-lap és a hun-török rokonság kérdésének. Főiskola után 3 éves ösztöndíjat kap egy angol alapítványtól a Göttingai Egyetemre. Tizenhárom élő ás holt nyelvet ismert már. Több magas állást is felkínáltak neki, de mindet visszautasítja; készül a nagy utazásra. Harmincöt évesen 1819.szeptember 23-án gyalogosan hagyja el az országot. Sajnos az akkori angol titkosszolgálat már Göttingiában felfigyel rá. Csoma eredetileg Oroszországon át akar Mongóliába eljutni. Konstantinápoly kikötőjében pestis járvány miatt nem tud partra szállni. Pedig ide is a magyarok őstörténetével foglalkozó arab írások miatt jön. Így tovább hajózik az egyiptomi Alexandriába. Itt tanul arabul és régi írásokat tanulmányoz. Aztán itt is kitör a pestis, így kénytelen Ciprusra, majd Libanonba, végül Bagdadba menni. Itt váratlanul egy angol „utazó" – valójában titkos ügynök – összeismerkedik vele és pénzt ad neki, hogy egy karavánnal eljusson Perzsiáig. Megtanul perzsául, hozzájut perzsa nyelvű iratokhoz is, a helyiek Szkander Bég néven említik.
A FOLYTATÁS IDE KATTINTVA

AMIT MÉG ÉRDEMES ELOLVASNI:

NEPÁLI MAGAROK

Pár éve magyar TV-sek jártak NEPÁL-ban. Ők odamentek, ahova a nagymagyar kutató. Kőrösi-Csoma Sándor nem tudott beutazni 175 éve, mert mindenki előtt le volt zárva a határ. Mivel a Magar és a Nepáli-Magar hasonlósága között csak egy „Y” az eltérés, ezért érdemes volt utánajárni, létezik-e bármi más hasonlóság. A nyugat-nepáli KHÁM-MAGAR-okat keresték meg,mivel ők őrizték meg leginkább azt az ősi életmódot, amit elődeink alakítottak ki évezredekkel ezelőtt.
IDE KATTINTVA A FORRÁS ÉS A TELJES CIKK

BÁLINT NAPJA

A keresztény szentek sorába iktatott Bálint ókeresztény vértanú volt, aki meggyógyította a hozzá forduló betegeket, pogányt és keresztényt egyaránt. Később ismerünk egy passau-i gyógyítót, akit szintén Bálintnak nevezték, ő különleges keresztjével gyógyított.

Hazánkban már korán nagy népszerűségnek örvendett a februári közepi időpont, elképzelhető, hogy egy ősi, azóta feledésbe merült magyar kultuszt gyakoroltak ezen a napon, így őrizték meg őseink táltos hagyományukat keresztény köntösben.

FORRÁS: ALFAHÍR, O.B. - IDE KATTINTVA A TELJES CIKK

NAGYON SÚLYOS - A KÖNNYŰ MŰFAJBAN

Természetesen az íj nem marad el...

Nagyszerű videó került fel a tegnapi nap folyamán a YouTube-ra. Részlet a Rambo c. filmből, kicsit másként. Sylvester Stallone magyarhangja Gáti Oszkár, az elhangzó vers Nagy László: Ki viszi át a szerelmet? című műve.

alfahir.hu

GRÓF BATTHYÁNY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA

Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke 1807. február 10-én született

Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke 1807. február 10-én született. Életrajza közismert, de kevesen tudják róla, hogy ő kezdte el szervezni az önálló magyar honvédséget, az ő munkájának köszönhető, hogy a sebtében, régi sorezredekből, nemzetőrökből, honvédekből létrejött Magyar Haderő szeptember 29-én Pákozdnál győzelmet arathatott, mely dátumot 1992-ig a Magyar Honvédelem Napja-ként ünnepeltük.

FORRÁS-BŐVEBBEN:RICHPOI HÍREK

WOTH IMRE A SZENT KORONÁRÓL

Egy értékes beszámoló a Szent Korona múltjáról, jelenéről s jövőjéről.

ADALÉK A TATÁRJÁRÁSRÓL

Míg a nyugati-európai országok és a pápai udvar szövetség megkötéséről tárgyalt a mongol királyságokkal, addig a magyarokat távol akarták tartani a keleti rokonnépektől. Valószínűleg attól tartottak, hogyha IV. Béla megállapodik Batu, majd Berke kánnal, akkor együttesen megrohanhatják Európa nyugati felét és a kis királyságok mongol és magyar fennhatóság alá kerülnek.

Az 1241-1242-es kelet-európai tatárjárást követően a pápaság máris követet indított a mongol kánok udvarába, hogy megtudakolja, hogyan lehetne megnyerni az ottani uralkodók jóindulatát. IV. Ince azonban elkövetett egy nagy diplomáciai hibát, dölyfösségében azt követelte Güjük, mongol nagykántól, hogy térjen át a keresztény hitre. Ezt a mongol uralkodó nem tudta mire vélni, nem értette a kérést. Ezért ő, az akkori világ leghatalmasabb ura azt üzente, hogyha a pápa meg akar hódolni, akkor küldje el követeit.
FORRÁS ÉS A TELJES CIKK / O.B. /

VÁLASZTÁS A DUNA JEGÉN

1458. január 24-én közfelkiáltással, a köznemesség és a főnemesség közös döntésével Hunyadi Mátyást királlyá választották. Ez az esemény azért emlékezetes a magyar történelemben, mert a nemzet tagjai egységesen döntöttek úgy, hogy Hunyadi János kisebb fia legyen királyuk.  

Előkészületek sora

Pillantsunk vissza, hogy mi történt jó fél évezreddel korábban. A Budán és Pesten polgárok és köznemesek, de még az utca népe is nagy izgalommal várta, hogy kire esik az országnagyok választása. Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály nagy sereget toborzott, biztos akart lenni abban, hogy unokaöccse kapja meg ezt a címet.

TOVÁBB: KLIKK A FORRÁSHOZ

ELHAZUDOTT MAGYAR TÖRTÉNELEM: KÖTELEZŐ OLVASMÁNY!

     "A magyarok három hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe: 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok, majd 895-ben Árpád népe. Végül az 1200-as években a jászok és a kunok is elfoglalják a kárpát-medencei területeiket.

Ugyanabból a törzsszövetségből származnak, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézetűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk."

A magyarság eredetét bizonyító történelmünk a monarchia politikájának része volt! Ezek szerint őseink az Ural-hegységen átkelve halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A szlávoktól tanulták a földművelést, állattartást.  Attilának kutya szarva volt, fosztogatott és embervért ivott.

Ez a nézet ma is tartja magát a hivatalos tudományos körökben. Nem rendítette meg a hatalmukat féltő tudósokat az sem, hogy a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket, mert a modern genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy nincs rokonság a két nép között.

Kiszely István magyarságkutató megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék.

FORRÁS, A TELJES CIKK ÉS VIDEOK IDE KATTINTVA

VADÁSZÓ SÓLYOM - FEJKAMERÁVAL

Suzanne Kane, a Haverfordi Főiskola kutatója egy nemrég publikált tanulmányához fejre szerelhető kamerával látott el sólymokat, hogy így vizsgálja vadászati szokásaikat. A felvételek döbbenetesek.

FORRÁS: ALFAHIR

A MAGYARSÁG ŐSI GYÓGYMÓDJAI

A ráolvasás azon az ősi tudáson alapszik, hogy minden kimondott szónak teremtő ereje van. 
„.. S kezdetben vala az ige."

Már gondolatainkkal is teremtünk, segítjük egy esemény, érzés létrejöttét, megvalósulását, de a kimondott szó még erősebb.

Megigéz, igéz szavainknak az ige az alapja, szótöve, tehát nyelvünk tökéletesen kifejezi ezt a felfogást. Igével, igézéssel tehát el lehet távolítani a nem megfelelő, ártó erőket, így a betegséget is.

A TELJES CIKK IDE KATTINTVA!

410 ÉVE HALT MEG NÁDASDY FERENC

BUDA 3D-BEN: MILYEN VOLT A FÉNYKOR?

Vajon milyen volt Buda Mátyás király korában? Amikor ez volt az Itálián kívüli reneszánsz fellegvára? Néhány fiatal gondolt egyet és megrajzolta, majd filmre vitte. December 4-én 11-kor nyílt meg a Budai Várban, a Nemzeti Táncszínház épületében a 3D Past mozi, amelyben negyedóránként játsszák majd az alkotást. A térhatású filmet a Budapesti Műszaki Egyetem és a Szabadkai Főiskola diákjai kezdték készíteni még tavaly. A céljuk az volt, hogy bemutassák, milyen volt Mátyás vára a király halálakor, 1490-ben.


IDE KATTINTVA A RÉSZLETEK!

A HUN PÁNCÉL TITKA

Egyre újabb, a hunokhoz kapcsolódó leletek kerülnek elő a mai Kína területéről. Nemrégen a régi főváros, Hszian mellől feltárult egy hun páncél.

A modern Hszian az ókorban a Csangan nevet viselte. A leghíresebb régészeti lelőhelye Csin Si Huangdi császár agyaghadserege, melyet a világ nyolcadik csodájának emlegetnek. A kínai kutatók máig kutatják a helyet, ahonnan egyre több, eddig ismeretlen lelet kerül elő.

a forrás és a teljes cikk ide kattintva!

ÚJ HUNGARIKUMOK

A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter Ópusztaszeren.

Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett.

A politikus kifejtette: Puskás Ferenc életművét azért tartották fontosnak, mert a sportolót a világ minden részén ismerik, és teljesítményét Magyarországgal azonosítják.

Kassai Lajos a magyar hagyományőrzés kiemelkedő személyisége, az íjászat újjáteremtésén fáradozik, amely a magyar identitásban, gondolkodásmódban rendkívül fontos szerepet tölt be.

A gyulai kolbász is felkerült a listára, a hagyományos ízvilágot megjelenítő élelmiszer és annak elkészítési módja is hungarikum.

Szintén hungarikumnak minősül már a szikvíz, a magyar találmányt ugyanis jól ismerik a határokon túl is.

A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.

FORRÁS ÉS A TELJES CIKK

CSODAHELYEK MAGYARORSZÁGON

Hazánk olyan csomópontokat rejt, melyek ősidők óta különleges hatást gyakorolnak testre és lélekre. Íme, a legnépszerűbb gyógyító helyek.

Ahogyan világszerte, hazánkban is ismertek azok a hagyományok, melyek már a kereszténység előtti korokban is ismert és nagy tiszteletben tartott, gyógyító, mágikus helyekről számolnak be. Őseink is hittek abban, hogy a földfelszínt olyan láthatatlan energiavonalak hálózzák be, melyek metszéspontjain pozitív erők összpontosulnak, nem véletlen, hogy egykor számos szertartás helyszínéül szolgáltak, és egy-egy templomnak is ezek a csomópontok adtak otthont. A következő három hazai, gyógyító kirándulóhely a mai napig a legnépszerűbb zarándokhelynek számít

FORRÁS ÉS A TELJES ANYAG ITT!

MIT EVETT A MAGYAR?

A Kárpát-medence területét egészen a 18. század végéig nagyjából 2/3 részben erdőségek borították, a maradék területen pedig ártéri gazdálkodás folyt. Tanyákon, pusztákon, vízpartok mentén, az akkori élelmiszerbázisok közvetlen közelében élt az ország lakossága is. Kellőképpen tisztázott tény az úgynevezett erdő- és mezőélés, valamint a halászat jelentősége az akkori táplálkozásban. Az országban a 19. századi nagy vízrendezési munkákig rengeteg a vadvíz, ezernyi tó, zsombék, nádas, morotva és hatalmas erdőségek váltják egymást. A paraszti népesség asztalán is nagy hányadban szerepelnek a halfogásból, gomba- és tojásgyűjtögetésből szerzett ételek. 

A TELJES CIKK ÉS FORRÁS ITT!

ZRÍNYI TITOKZATOS HALÁLA

Ezen a napon, vagyis november 18-án halt meg Zrínyi Miklós, költő, hadvezér, aki a horvát bán méltóságot viselte. Sajnos, mai napig nem tudjuk, hogyan halt meg valójában a 17. század legnagyobb magyar hadvezére, mert az erre vonatkozó források hiányosak.

A hazai történészek mindegyike váltig állítja, hogy Zrínyi vadászbaleset áldozata lett, hivatkoznak Bethlen Miklós beszámolójára, aki állítólag szemtanúja volt az esetnek. Ha azonban elővesszük a feljegyzést, kiderül, hogy Bethlen nem látta a balesetet, már csak a következményekkel szembesült, vagyis csak az erdőben haldokló Zrínyit és mások történeteit foglalta össze. Mi történt a kursaneci erőben 1664. November 18-án?

FORRÁS ÉS A TELJES CIKK: ALFAHÍR,  O.B.

TIZENEGY BÖLCS IDÉZET TENDZIN GJACOTÓL

1.A legfontosabb dolog az életben az emberek egymás iránt megmutatkozó szeretete. E nélkül senki nem érheti el a valódi boldogságot. És ha boldogabb életet akarunk, boldogabb családot, boldogabb szomszédokat és boldogabb országot, akkor elég az embert leginkább jellemző képességre, a szeretetre figyelni. Ha a földön élő hatmilliárd ember mind milliomossá válna, belső értékeik fejlesztése nélkül akkor sem élnének tartós boldogságban, békében. Ahhoz szeretetre van szükség, s a szeretet érzése fejleszthető.

ÉS A TÖBBIEK IDE KATTINTVA

TITKOLT MAGYAR TÖRTÉNELEM

Tudnod.kell | 2013.11.12.

Vörös vihar Théba felett- Miért tilos erről beszélni is akadémikusi körökben?
( részlet)
” A Pantokrátor-képről, melyet Vörös Győző egyiptológus megtalált és bemutatott, az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így a benne lévő feliratok és képek is ebből a korból valók. Kiderült közben az is, hogy ezek a ma koptnak mondott keresztényeket akkor anakorétáknak nevezték, akik – számtalan vélemény szerint – az eredeti Krisztus-hit követői voltak. Ezeknek a vezetője volt (állítólag) az a thébai Szent Pál, aki az ottani fehér-szerzetesek rendjét megalapította. Aligha véletlen viszont az, hogy a fehér csuhás magyar Pálos rend megalapítója, Boldog Özséb éppen róla nevezte el a magyar pálos (pilisi) rendet.

FORRÁS ÉS A TELJES CIKK IDE KATTINTVA!

A KELETI NÉPEK: SZÁLKA EURÓPA SZEMÉBEN

A magyarok ellen megnyilvánuló évszázados európai ellenségességben, minden bizonnyal a keleti népek ellen érzett tudatalatti rasszista előítéletek jelentős szerepet játszották.

Keleti népek: hunok, avarok, magyarok

A IV. és az V. században a keletről érkezett lovas műveltségű hunok mély lelki traumát okoztak ellenfeleiknek. Könnyedén térdre kényszerítették a kor két európai nagyhatalmát, a Kelet-Római Birodalmat (Bizáncot) és a Nyugat-Római Birodalmat, de a harcias germán népeket, a gótokat, a gepidákat, a vandálokat, a frankokat és a burgundokat is.

Atilla, a hun uralkodó (tengrikút hunul) jóságos és kegyelmes volt a legyőzött népekkel. Meghagyta földjüket, politikai és vallási intézményeiket és a királyaikkal barátsági szerződést kötött. Udvarában több tucat kisebb-nagyobb hatalmú germán király és fejedelem tartózkodott. A rómaiakkal ellentétben a hunok a legyőzött ország lakosságát nem vitték el rabszolgának, hanem meghagyták szabadságukat. A dekadens Római Birodalom az V. századi fennmaradását a hunoknak köszönhette. A római császároknak hun testőrsége volt és a legütőképesebb légiókat hun segédcsapatokból állították össze, melyeket Atilla bocsátott a császár rendelkezésére. Hun segítség nélkül a Római Birodalom már régen összeomlott volna, a sorozatos germán támadások következtében. A kereszténnyé vált Római Birodalomban azonban a főpapok nagy része beleértve a pápát, veszélyesnek tekintette a pogány hunok befolyását a növekedésnek induló fiatal keresztény egyház számára.

A TELJES ANYAGOT ITT TALÁLJÁTOK!

KAZAH LOVAS HARCOS SÍRJA

Egy középkori harcos sírja tárult fel a Kazahsztán északkeleti részén, Pavlodar körzetben. A nemesi származású férfi a kimak törzsszövetséghez tartozott.

Páratlan emlékek

A régészek ásatást végeztek Pavlodar körzetben lévő Kenzsekol falu közelében és egy harcos sírját sikerült megtalálni, aki az első becslések alapján a 10-12. század között élt. Az ásatás során feltárult a harcos és lovának a csontváza, nyílhegyek, bronz övcsatok, és faedények.

A sírból előkerült egy fanyereg, amely nagy érdeklődést váltott ki a régészek köréből. Ennek az oka, hogy nagyon ritkán kerülnek elő fa tárgyak a sztyeppei sírokból. A lelet alapján a régészek jobban megismerhetik a kimak lószerszámokat és a középkori harcosok felszerelését.

Fejlett építészet

A harcos temetkezési helyét gondosan építették meg, napon szárított vályogtéglával rakták ki. Hasonló építkezési módot találtak más híres lovas népek sírjaiban - nyilatkozta Timur Szmagulov, régész. A jellegzetes építkezési mód egyben arra is bizonyítékot szolgáltat, hogy a kimakok fejlett építészeti ismeretekkel rendelkeztek.

Mongóliából az Irtishez

A kimak kaganátus a 9-11. század között létezett a mai Kazahsztán területén. Erről a türk eredetű törzsről a kínai krónikák azt írták, hogy a mai Mongólia északnyugati részén éltek és a 7. század elején és a türk birodalomhoz tartoztak. Amikor a keleti türk kagnátust a kínaiak felszámolták, akkor sokan vándoroltak nyugatra. Így tettek a kimakok is, akik egészen az Irtis-folyó medencéjéig jutottak el, ahol megtelepedtek. A kimakok önállóságához jelentősen hozzájárult a térség egyik nagyhatalmának, az ujgurnak az összeomlása 840-ben, ezután a mai Kazahsztán északkeleti és középső területén önálló kánságot hoztak létre, Imakija központtal. A kimakok majdnem kétszáz éven át uralták a közép-ázsiai sztyeppe részeit. A 11. században a terjeszkedő karahanidák foglalták el és egységesítették a közép-ázsiai lovas népeket. A kazakok a kimakokat is ősüknek tekintik, akiknek az öröksége a kipcsakokban élt tovább.

 FORRÁS: ALFAHÍR, O.B-

IQ teszt és az indiánok

Miután a tudósok kidolgozták az IQ tesztet, világszerte elkezdtek felméréseket végezni, hogy ki hogyan teljesít. A tesztet elvégezték gyerekeken, felnőtteken, szegényeken, gazdagokon, városiakon, vidékieken, stb.

Volt olyan eset, amikor kifejezetten annak érdekében töltették ki a tesztet, hogy majd az összegzésnél megállapítsák, hogy a különböző embercsoportok hogyan teljesítenek.
Amikor egy már-már kihalófélben lévő szűk indiáncsoportra került a sor, különös dolog történt. Ahogy kézhez kapták a tesztet, elkezdték egymást közt megbeszélni. Ekkor a felügyelő azonnal közbelépett:
- A tesztet nem szabad egymással megbeszélni és senki nem segíthet a másiknak. Mindenki csak magára számíthat! - harsogta fennhangon.
Erre az indiánok nagyon dühösek lettek, és az egyikőjük felkiáltott:
- Nem az a fontos, hogy én vagyok az okosabb vagy a testvérem! Csak az számít, hogy együtt mire vagyunk képesek!

A mai önző világunkban már gyerekkorunktól kezdve arra vagyunk nevelve, hogy csak az egyéni teljesítmény számít. Az iskolában, a sportban, a munkában csak az számít, hogy egyénileg hogyan teljesítünk! Pedig ez helytelen látásmód. Az valóban fontos, hogy tisztában legyünk egyéni képességeinkkel, de Isten minket társas lénynek teremtett. Szükségünk van egymásra, mert csak csapatban tudunk eredményesek lenni. Ehhez pedig olyan erények szükségesek, melyek már nem divatosak pl. alázat, önfegyelem stb.
A versengés kapzsiságot, büszkeséget és szeretetlenséget okoz. Lássuk be, hogy szükségünk van egymásra, és az ehhez szükséges erények alapja a szeretet.

TÁLTOSOK, SÁMÁNOK

A Sámán szó nem közvetlenül magyar eredetű. A szó maga tunguz eredetű, jelentése: Tudó Ember. A magyarság a Bön (Böön), vagy Kám szót használta a Tudó Emberekre. (A Bön szavunk később kicsit módosult, Bün, majd később Bűn szóra. Miért is? Egyrészt a nyelv fejlődése miatt, másrészt valahogyan meg kellett a keresztény egyháznak bélyegeznie ezt a hitvilágot valló embereket, így ők lettek a bönösök (bűnösök). A hazatérő magyarságnak nem volt szava a bűnre, mivel tudta, hogy nem létezik bűn) De mit is tud ez az ember, amitől ő tudó lett? Az abszolút tudás birtokosa. Ismeri az életet és ismeri a halált. Számára a véletlen nem létező dolog. Tudja, hogy minden, ami körülöttünk történik, oka van és ezt az okot képes feltárni.

A Sámán emellett a természet papja, de ennek ellenére nem épít magának templomot kőből vagy fából. Neki maga az Atya épített templomot majd Erdőnek nevezte el. Az Erdőben minden egyes fa egy csoda. Képes a hozzá forduló emberben bármikor harmóniát, és egészséget teremteni, képes elvinni minden bánatunkat és a helyébe örömöt hozni. A Sámán mindennapi életéhez szükséges dolgait is az Erdő adja. Ha valamire szüksége van, előre megköszönve kéri Földanyától, elveszi amennyire szüksége van, de semmivel sem többet, majd amikor már nincs szüksége az adott dologra, visszaviszi, majd újra megköszöni.

IDE KATTINTVA A TELJES CIKK!

A TÍZEZRES BANKJEGY

Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az osztálynak, majd megkérdi a tanulókat:

“Ki szeretné ezt a bankjegyet?” minden gyerek felemeli a kezét. Összegyűri a kezében a pénzt, majd újból felteszi a kérdést az osztálynak: “Továbbra is szeretnétek?” a kezek ismét az égbe emelkednek. A professzor eldobja a gyűrött bankjegyet, majd ráugrik és eltapossa, ezután újból megkérdi: “Még mindig akarjátok a pénzt?” a gyerekek újból jelentkeznek egytől egyig.
A professzor ekkor így szól: ”

TOVÁBB A TÖRTÉNETHEZ ÉS A FORRÁSHOZ

HAGYOMÁNYŐRZÉS VAGY SZITTYA BIZNISZ?

Az őstörténettel foglalkozó hagyományőrzést napjainkban jó szándékú, de sok kárt is okozó amatőrök, valamint gagyit gyártó üzletemberek uralják, pedig Európában több jó példát is láthatunk a szerepjáték és az úgynevezett életmód-rekonstrukció szétválasztására – mondja lapunknak Igaz Levente történész, hagyományőrző, a közelmúltban az Akadémián zajlott magyar őstörténeti konferencia előadója. A Nemzeti Íjászszövetség elnökével Barantáról, turanizmusról és a tudóstársdalom felelősségéről is beszélgettünk.

TOVÁBB A TELJES CIKKRE